A múlt árnya

9. rész: Szabadságba születet gyermek. I.

Már három hónapja úton voltunk és egyre távolabb kerültünk a keleti tartományoktól.

Olykor felmerült bennem a szabadba töltött első három napunk, ami számomra nem voltak túl vidám.

 Ugyan is ekkor derült ki, hogy állapotos lettem, és nem is egy, hanem két gyermeket hordok a szívem alatt. 

Így három hónap távlatába már könnyebbnek érzem azt, amit kezdetben nagy tehernek bizonyult.

 Készen álltam az anyaságra,de tudtam, hogy a legrosszabbkor jött, mert ha apám kirobbantja a háborúját a nyugati tartományokért, akkor egy pillanatra sem érezhetem magam biztonságba,és ez jó nagy aggodalommal  tölt el .

Így gondolkodtam, ah un hátán elöltem ott ült Rin és vígan dudorászott.

Mellettem jött Sesshoumaru .

Olykor rám pillantót kérdő tekintetével hogy vajon minden rendbe van e?

Ilyenkor mindig ránéztem és elmosolyodtam.

Ezek a pillantások mindig jó érzéssel fogtak el,mert így éreztem Sesshoumaru gondoskodását,még ha csak tekintetéből is kellet ki olvasnom, mert kimondani sose mondta.  Imáron a nyugati területek felé haladtunk.

 Sesshoumaru azt akarta, hogy nyugati földön szülesen meg a kétt gyermeke.

 Semmit nem hagyot a véletlenre.

Mindent alaposan kigondolt….  még három hónap volt hátra a terheségből, és vészesen közeletünk a nyugati területek határához..

egyszer azt halotam Taisho nagyúrtól, hogy van egy nyári rezidenciájuk közel a keleti határhoz,és volt egy olyan érzésem hogy épp oda sietünk,és aba reménykedtünk hogy azt a macska démonok nem fedezték fel.

Bár Sesshoumaru nem mondta, de nekem volt egy ilyen megérzésem.

A nap kezdet nyugovoratérni és megcsillogtatta az erdő ritkás levelét.

Sesshoumaru megált és Yakenre nézet.

Yaken már tudta mi a dolga és elszelelt fát gyűjteni.

Rin leugrot a-un hátáról és Yaken útán rohant.

-Várj meg Yaken mester!!

Megyek én is.

Kiabált utána Rin.

ott maradtam sesshoumaruval .nem szolt semmit csak rám nézet és odajött hozzám,és lesegitet a és un hátáról. bizonytalanul tetem le a lábam a talajra.

megprobáltam elengedni sesshoumaru kezét de megbillentem és az ölébe estem.

kérdő agodalomal rámnézet,én visszatekintetem rá,és elmosolyodtam.

Nincs semmi baj-mondtam sesshoumarunak.

Közbe igyekeztem visszanyerni az egyensúlyomat.

Kiegyenesedve ránéztem és végig húztam a kezem a hasamon, aztán meg fogtam sesshoumaru kezét és ráhelyeztem a hasamra. csodálkozva  rám nézet, és elmosolyodot.

Érezted őket?

Igen ,és bólintót.

Pont akor rugtak egyet. sesshoumaru csak mosolygot ami ritka látvány volt számomra.

A távolból rin és yaken hangját lehetet halani.

sesshoumaru nagyúr visszatértünk yakenel!

Mindketten egy ölfát vittek az ölükbe.

sesshoumaru gyorsan elkapta kezét a hasamról,nehogy észre vegye rin és yaken,azt az érdeklődést, amit fiai iránt tanusit.

Letették a fát és yaken elkezdet, tűzet csiholni.

A láng felgyúlt az ég vörösen ragyogó naplementében kívánkoztak a lángok füstjei.

Leültem a tűz mellé, és amennyire nagy hasam engedte összekuporodtam.

ezt sesshoumaru észre vete , levete a válláról a bundát,és rám teritete.

A sajátomét azota visszakaptam, de az most kevésnek bizonyult.

eldöltem a földön, szemem lecsukódót, és már aludtam is.

sesshoumaru egy darabig még nézte a tűzet és közbe örködöt.

Miután látta, hogy mindenki elaludt, behunyta szemét és álomra hajtota a fejét.

***

Másnap reggel üdén ébred fel sesshoumaru karjaiból.

belenéz a démon szemeibe,amik még csúkva voltak.

aztán váratlanul kinyiltak.

-a szívbajt hoztad rám sesshoumaru!!!

Mért kell ilyesztegetni?

A démon kajánul elvigyorodot,és ezt mondta.

Nem volt szándékomba megilyeszteni.

Aztán szájon csókólt.

Azt hiszed egy csókal elintézheted?

Közbe vigyorogtam, mert sose tudtam rá haragudni.

Igen      Heian.

söt tudom, hogy ezel megnyugtatlak.

Jaj sesshoumaru! sohajtotam egy nagyot.

Tudom heian.

Hosszú az út és fárasztó.

 Ma este odaérünk a nyári rezidenciához,de elöte majd körül nézek, hogy minden rendbe van e ? Rinre néztem pont akor nyitatota  ki a szemét.

Jó reggelt Rin és neked is Yaken.

Jó reggelt Heian sama.

Mondta a kislány félénk álmos hangon.

Yaken hozzd a lovakat.

Szolalt meg sesshoumaru a háttérből.

a kis gnom  odament a ki kötőt sárkánylóvakhoz, kioldota a kantárt,és odavezete Sesshoumaruhoz.

nagy nehezen felmásztam a sárkányló hátára,és némi fészkelödés útán már biztonságba éreztem magam, ah, un hátán.

Sesshoumaru rám nézet és észre vetem rajta némi agodalamat.

Mi a baj Sesshoumaru?

Kérdeztem töle.

Semmi Heian.

Tudtam, hogy valami baja van, de nem akarta nekem elárulni.

Beleszimatoltam a levegöbe.

valahonan messziről macsaka démonok szagát sodorta felénk a szél.

De aztán eltünt az illat.

Nem abból az irányból jöt amifelé haladtunk.

Már csak Rint kellet megtalálni.

Rin hol vagy?

Kiáltottam a nagy messziségbe.

Nem jöt válasz.

Yaken kérlek, keresd meg Rint.

Igen is úrnőm, és a kis gnom már is rohant a botjával Rint meg keresni.

félóramúlva visszatértek, aminek örültem, mert Sesshoumaru már nagyon türelmetlen volt,  hogy megint rájuk kellet   várni.

Nagy nehezen elindultunk a nap már feljött és csak úgy tűzöt a juliusi hőségbe.

Szakadt rólam a víz,

Legszívesebben kidugtam volna a nyelvem, hogy hűsítsem magam.

De nem tetem.

Egy nemes kutyadémonhoz ez nem illik.

Már magasan járt a nap mikor megáltunk egy patak mellet.

leugrotam a  sárkánylóról,lekaptam a cipöm és belemasiroztam a patak vízébe.

Meg mostam bene a fülem az arcom és minden testrészemet amit csak lehetet.

Aztán pedig beletérdeltem és elkeztem ini.

Sesshoumaru te nem kérsz ini?

bólintót egyet.-

Odament a patak széléhez és belemeritete  kezét a csillámlóan átlátszó tiszta vízbe,és ívót egy keveset.

Némi pihenő útán folytatuk az utunkat és estig meg sem álltunk.

***

A sötét félhomályból egy palota rajzolatát lehetet kivenni.

Mikor odaértünk Sesshoumaru kinyitota a kaput.

Yaken bujtasd el Heiant és Rint a sárkány lóval.

Rád bízom őket.

Sesshoumaru bement és szétnézet az elhagyatót palotába.

Egyik pillanatról a másikra, emlékek sokasága tört elő a szívében.

Olyan emlékek, amikről azt hite, hogy soha többé nem jönnek elő bene.

Csupa kellemes emlék, ami az apjához és Heianhoz kötik.

Beleszimatolt a levegőbe.

Sehol nem érzet semmit,de aztán feltámadt egy kicsit a szél, ami meg fújt a hosszú haját és vékony erős alakját. nem érzet semmit a levegőbe,ezért kiment a kapuhoz és előhívta Yakent.

Hozd a sárkánylóvat. bementünk a palotába, aztán Sesshoumaru megfordult és odajött hozzám.

Lesegítet a sárkánylóról és rámnézet.

Yaken vidd el a lovakat az istálóba és vidd magaddal    Rint is.

Bementünk Sesshoumaruval a palotába.

Ráférne némi takarítás

Igen tudom.

Majd fogadok fel szolgákat keletről, és minden rendbe lesz.

Átkarolta derekamat és aztán felnéztem rá.

Jó rendbe.

De addig hagy tegyek rendet legalább a saját szobánkba.

Csak bólintót, egyet, és megcsókolt.

Folyt köv