k�z�j�k tartozott Soi Fong, Byakuya, s Kira. �k tisztess�ges

t�vols�gr�l figyelt�k minden mozdulat�t az arrancarnak, s

k�telkedve hallgatt�k, amit mondott. Orihime volt a gy�gy�t�,

Ichigo pedig az, aki faggat�zott.

- Sz�val… Hogyan is tal�lkozt�l Haruval? Egy�ltal�n mit

keresett kint, ha ut�na �nk�nt visszament, nem tudod?

Fresa kisv�rtatva v�laszolt csak, �ssze kellett szednie

gondolatait, hisz m�g mindig nem fogta fel teljesen, mi folyik

k�r�l�tte.

- Nos, �n csak eg�sz egyszer�en r�tal�ltam a homokban. Mikor

mag�hoz t�rt, azt hajtogatta, hogy neki mindenk�pp vissza kell

jutnia…

- Lehets�ges lenne, hogy… - sz�lt Rukia, �m Yoruichi

f�lbeszak�totta.

- Ilyen ne is felt�telez! Ha vissza akart menni, annak biztos komoly oka volt! Az �n h�gom nem �rul�.

- M�g sz�p hogy nem! – kapta fel a fej�t az arrancar, mire

mindannyian �rthetetlen�l tekintettek vissza r�.

- Mondta is… mondta is, hogy nem �rul�… Mindenr�l Aizen

tehet, �gy gondolom…

- Mes�lt arr�l, mi t�rt�nt vele? – k�rdezte rosszat sejtve

Urahara.

- Csak annyit, hogy rettenetesen f�lt valamit�l, valakit�l, ez�rt

is sz�k�tt el. �m miel�tt elment, Aizen kihaszn�lta a Haru

v�r�ben cs�rgedez� Azam�t, s megn�velte a Hougyouku

erej�t…

- Az… nem lehet… - motyogta kikerekedett szemekkel Urahara.

- Mi? Kisuke… te tudod hogyan tette ezt Aizen? – k�rdezte

Yoruichi.

- Igen – nyelt egy nagyon a volt shinigami – M�g mikor a

Hougyoukut elk�sz�tettem, tudtam, hogy az �bred�s�t el�

lehet seg�teni az azam�val. Rem�ltem, hogy erre nem j�n r�

Aizen de…

- De mi? – v�gott k�zbe idegesen Kira.

- El�g Haruhoz �rintenie a k�vet, hogy az reakci�ba l�pjen az

azam�val. Ha �gy t�rt�nt, Haru-chan ereje is

megn�vekedhetett, ugyanakkor a Hougyouku… alig egy h�nap

alatt el�ri v�gs� alakj�t. – magyar�zta gondterhes arccal a

f�rfi.

- Pontosabban h�rom h�t. – v�gott k�zbe Fresa. Ez id� alatt

Orihime be is gy�gy�totta s�r�l�seit.

- H�rom h�t!? – hangzott k�rusban a k�rd�s.

- Igen. Ez miatt sietett vissza Haru. V�ltig azt �ll�totta, hogy az

� hib�j�b�l t�rt�nt ez �gy, s mag�nak kell kijav�tania. –

v�laszolta lehajtott fejjel Fresa, �m hamar felkapta tekintet�t,

mikor Ichigo �k�llel a homokba csapott.

- Ichigo… Minden rendben? – k�rdezte Rukia.

- Az a l�ny… Most m�r t�nyleg az idegeimre megy!

- Ichigo…

- Nincs vesztegetni val� id�nk. – sz�lt k�zbe Byakuya – B�r

h�rom h�t hossz� id�, valami azt s�gja, Aizen enn�l hamarabb

el�rheti c�lj�t.

- De m�gis hogy juthatn�nk oda id�ben? B�r �gy t�nik, k�zel

van a Las Noches, val�j�ban kilom�terek v�lasztanak m�g el

t�le. – sz�lt m�ltatlankodva Soi Fong.

- Ano… Nem vagyok biztos benne, hogy ennyire sietn�nk

kellene – mondta f�lszegen Orihime – Ha Haru-chan az�rt ment

vissza, hogy a hougyoukut elpuszt�tsa, nem kellene b�znunk

benne?

- Itt nem arr�l van sz�, hogy b�zunk benne, vagy sem – v�gta

r� Ichigo. – A Hougyouku t�l hatalmas ahhoz, hogy egyed�l

elpuszt�tsa. �s ha nem t�vedek, annak a rettenetes f�lelemnek,

amir�l Fresa besz�lt, Aizen lehet a gy�kere. M�gis hogy akar ez

harcolni ellene, ha f�l?

- „Val�ban! Az a mosoly, amit Yamaneko taichou arc�n l�ttam,

egy�ltal�n nem volt boldog. De ha t�nyleg f�l Aizent�l, mi�rt

nem v�rt meg minket? Mi t�rt�nhetett vele? Ichimaru… M�gis

mivel tudja ott tartani?” – elm�lkedett Izuru.

- Nem hinn�m, hogy annyira mag�ra lenne utalva a Las

Nochesben – t�rte meg a csendet Fresa. – �n m�r r�g

elhagytam azt a borzalmas �p�letet, nem tudom, hogy mik

t�rt�ntek a falai k�zt. De annyi biztos, hogy Haru nincs

egyed�l. Ahogy �szre vettem, s mondta is, Ichimaruhoz

gyeng�d sz�lak f�zik, s biztosan Szayel-sam�val is bar�ts�gban

van.

- Hogy mi? Ichimru!? Az a semmire kell� �rul�? – mordult r�

hirtelen Soi fong, b�r Kira is hasonl� �rzelmekkel k�szk�d�tt.

Fresa megijedt a shinigami ki�lt�s�t�l, de amint Ichigo a

v�ll�ra tette kez�t, megnyugodott, �rzete, hogy benne

megb�zhat.

- Mindannyian tudjuk, hogy Ichimaru volt az, akit Haru annyi

ideig keresett. Nem ismerem azt a r�kak�p�t, de ha Haru b�zik

benne, tal�n… - sz�lt a shinigami helyettes.

- Ne nevettess! M�gis mi m�s oka lehetett volna Ichimarunak

elhagynia a Soul Societyt? Tudhatta volna, hogy Yamaneko

taichou keresi, hisz gyerekkorukban meg�g�rt�k egym�snak,

hogy… - ki�ltozott idegesen Kira, �m m�rgel�d�s�t Fresa t�rte

meg.

- „Tudod, mi shinigamik sem vagyunk k�pesek sok�ig t�rni.

R�ad�sul… Kider�lt, minden miattam t�rt�nt. A f�rfi, akit

annyira szerettem, az�rt �llt az �rul�k k�z�, az�rt k�vetett el

annyi rettenetes dolgot, hogy r�m tal�ljon.” Azt hiszem,

valami hasonl�t mondott Haru, mikor r�k�rdeztem, mi�rt akar

annyira visszaj�nni a Las Nochesbe.

- �s mib�l gondolod, hogy ezt el is hiszem!? Egy�ltal�n mi�rt

kellene b�znom benned!? – folytatta a f�rfi.

- Kira hadnagy! Nyugodj meg! – sz�lt k�zbe Byakuya kim�rt,

nemesi hangon. Most azonban ez sem tudta leh�teni a

shinigamit.

- Nem �rtem, hogy b�zhattok egy arrancarban! Ugyanolyan,

mint az ellens�g�nk! Honnan veszitek, hogy igazat mond!?

- Kira! �ll�tsd le magad! – ki�ltott r� Yoruichi. Fresa ism�t

�sszerezzent a hangos ki�ltoz�sokt�l, azonban Ichigo szavai megnyugtatt�k.

- Ne agg�dj, nem lesz semmi baj! – mondta a shinigami.

- Kira-san, besz�lhetn�k n�gyszemk�zt? – sz�lt Urahara, majd

meg se v�rva a v�laszt, f�rre vonultak a t�rsas�gt�l.

- Kira-san… �r�l�k, hogy m�r nem vagy olyan visszah�z�d�, s

f�l�nk, de… Nem gondolod, hogy kicsit t�lz�sba viszed? –

k�rdezte Urahara.

- M�gis mit? �n nem tudok egy arrancarban megb�zni!

Ichimaruban meg v�gk�pp nem! – v�gta r� a hadnagy

- Mond Kira-san, te hiszel Haru-chanban?

- M�g… M�g sz�p hogy hiszek. – v�laszolt kicsit meglep�dve

Izuru.

- Akkor Fres�ban mi�rt nem b�zol?

- De hiszen �…!

- Haru-chan v�gzett volna vele, ha vesz�lyes lett volna, vagy

k�telkedett volna benne. De nem tette, ez�rt �gy gondolom, mi

is b�zhatunk benne. Ugyan�gy Ichimaru… B�r sz�momra is

bizarrnak t�nik az a magyar�zat, hogy mindent Haru�rt tett…

- Akkor mi�rt �ll a p�rtj�ra? Az is el�fordulhat, hogy csak az

orr�n�l fogva vezeti Yamaneko taichout!

- �n nem olyan shinigaminak ismertem meg Harut, akit

ir�ny�tani tudn�nak! – v�gta r� Urahara, egy kicsit felemelt

hangnemmel.

 - Kira, itt rejlik, hogy b�zol Haru-chanban, vagy sem. Ha nem

b�zol a d�nt�seiben, �rz�seiben, hogy akarod megmenteni?

Elhiszem, hogy agg�dsz �rte, �s szeretn�d, ha nem esne baja.

De elvakultan nem rohanhatsz a csat�ba, �gy, hogy meg sem

pr�b�lod �rteni az esem�nyeket! Itt mindenkit szoros sz�lak

f�zik Haruhoz, mindenki ideges, de meg kell pr�b�lnunk

mindek�zben meg�rteni Haru cselekedeteit, hogy k�pesek

legy�nk �t megmenteni, egy�tt. – mondta elmosolyodva a volt

shinigami, s m�r k�sz�lt visszat�rni a t�bbiekhez.

- De… mint hadnagya, k�teless�gem…

- Kira-san… nem hadnagyk�nt kell most seg�tened rajta.

Harunak bar�tra van sz�ks�ge. Ha hadnagyk�nt �lln�l itt,

val�sz�n�leg �rul�s v�dj�val v�gezned kellene a

kapit�nyoddal. –