leend� f�rj�hez. Tal�n bakancsa, viszont azt le

kellett volna vennie, amihez le kellett volna

hajolnia.

A nem l�tez�nek? K�sz�n�m az agg�d�st, azonban

ami nincs, az nem veszhet el – morogta orra alatt.

„Apa esk�sz�m, meg�llek! Mi vagyok �n? Egy

t�rgy, amit annak adsz, akinek akarsz? H�t nem!”,

d�h�ng�tt legbel�l.

Ha mosolyogsz, jobban l�tszik – ny�lt

mennyasszonya �lla al�. Arca olyan �rzelemmentes

volt, ak�r az �v�, b�r mag�ban azon t�rp�lt, hogy,

hogy ker�lt a f�rfi asztala m�g�l el� egy m�sodperc

alatt, �gy, hogy �szre sem vette. Ayana akaratlanul

is elismerte; j�lesik neki Byakuya �rint�se. „�llj!

Mikre gondolok �n?! Szedd �ssze magad, kisl�ny!

J�gcsap kapit�ny nem is az eseted! �, dehogy

nem!”, sz�lt k�zbe az ideges�t� hangocska. „Csak

k�pzeld el, h�ny n� lenne a helyedben, te meg itt

j�tszod a szende sz�zle�nyt, azok ut�n, hogy

egyszer m�r lefek�dt�l vele, puszt�n testi

vonzalomra alapozva!”, ord�totta a „hang”. „Pofa

be!”, t�rt vissza a val�di Ayana. – M�g, ha nem is

szerelemb�l h�zasodunk, nem szeretn�k temet�st

szervezni – s ezzel v�leg�nye elh�zta kez�t, mire a

n� tekintete a padl�ra pottyant.

Tudja eleinte pr�b�ltam megbar�tkozni, s�t

pr�b�ltam megszeretni mag�t, de – osztotta a

fejmos�st a parkett�nak –, am�g ilyen lehetetlen

alak, addig f�l�sleges er�lk�dn�m. – Ayana

kiv�gtatott az irod�b�l. Egy rugaszkod�ssal a

leveg�be rep�tette test�t, s a meleg el�l elb�jva a

f�kon folytatta �tj�t, saj�t osztag�hoz, mik�zben

elt�n�d�tt utols� mondat�n; hogy lehet ilyen h�lye,

hogy mondatott ilyeneket? „Valami nyilv�n nincs

rendben a fejemben!”

   Lesada kapit�ny a pap�rmunk�ba b�jva

csillap�totta �v�lt� gondolatait, s lassacsk�n le is

�lepedett – ideiglenesen – d�he. Az �r�k csak

m�ltak, de neki fel sem t�nt. Hadnagya valahol

k�dorgott, aminek kifejezetten �r�lt, hisz, �gy

egyed�l lehetett �s rendezhette mag�ban dolgait,

melyb�l csup�n annyi lett, hogy az akt�k oly’

annyira lefoglalt�k, hogy az �r�son k�v�l m�sra

nem is figyelt. Miut�n rekordid� alatt elk�sz�tette

�ket, el�gedetten d�lt h�tra �s perceken kereszt�l

�res asztal�t b�multa, minek napj�t sem tudta,

mikor voltak ennyire „sov�nyak” fi�kjai. Sorrendbe

rakva a besz�mol�kat hagyta �r�asztala kell�s

k�zep�n �ket, hogy, majd reggel leadjak �ket,

ugyanis id�k�zben beesteledett; a Napot a Hold

v�ltotta az este bek�sz�nt�vel s gyermekei is

megvirradtak, akik apr� f�nyes pontokk�nt

mosolyogtak a v�ros �bren lev� hal�listeneire, akik

sz�pszerivel hemzsegtek az utc�kon a f�lledt

�jszak�ban.

   M�snap kora reggel virradt meg a mennyasszony,

s mivel m�s dolga nem akadt, az akt�k lead�s�n

k�v�l, ez�rt Yamamoto f�kapit�nyhoz indult. Este

is azon gondolkozott, hogy vajon mir�l akar vele

besz�lni az �reg, am�g hajnalban v�gre �lomba

szender�lt. A k�t�se reggelre cser�l�sre szorult, de

a sebre egy pillant�st sem vetett. Szorult bel� annyi

fant�zia, hogy el tudjon k�pzelni egy harminc centi

hossz� �s �t centi vastag �tl�s „vonalat”, ami a

hegesed�s miatt egyre rond�bb. F�rd�s k�zben a

v�z cs�pte h�t�t, ami m�g felemel�bb� tette a

m�rt�z�s �lm�ny�t. Miut�n fel�lt�z�tt ker�tett k�t

hull�mcsatot, majd h�trat�rte haj�t, s az el�re es�

sz�lakat megfogva t�zte meg az �gy l�trej�tt

„dombot”. Kiv�telesen hagyta, hogy s�r�nye

kiengedve simuljon kab�tj�ra, azt�n elindult az

egyes osztag �p�let�hez. Meleg volt ugyan, de a

tegnapi h�s�g nyomtalanul elt�nt. A sz�l h�s

fuvallatokkal ellens�lyozta a s�rga �gitest

f�nynyal�bjait, s olykor m�g a h�feh�r

b�r�nyfelh�k is beseg�tettek, melyek felt�n�en

kicsire zsugorodtak. Ayana puszt�n egy-k�t tiszttel

tal�lkozott, akik valamilyen fontos feladattal

robogtak el mellette, egy elhadart „j� reggelt,

kapit�ny” k�s�ret�ben, amit n�ha-n�ha

hall�t�vols�ga bel�l siker�lt viszonoznia (a

kapit�ny n�lk�l).

   Csup�n a f�lig alv�, f�lig �ber Abarai Renji, a

hatos �rosztag hadnagya r�tt ki a sorb�l. Nagyokat

�s�tozva, szinte becsukott szemmel igazgatta v�r�s

l�fark�t tart� hajgumij�t. M�s-m�s tincsei

m�s-m�s ir�nyba n�ztek, s a feh�r kend�, ami az

el�l, k�t oldalt, h�romsz�g alakban hi�nyz� haj�t

takarta, egy kiss� el volt cs�szva. A test�t bor�t�

t�rzsi tetov�l�sok pedig m�g �rdekesebb l�tv�nny�

tett�k az �lomittas hadnagyot, akinek a fel�lt�z�s

sem ment a legjobban. F�l mellkasa kivillant a

kimon�b�l, s kardja is a m�sik oldal�n lifegett. J�

p�r centit �sszement, ahogy kelletlen�l vonszolta

mag�t. El�g esetlen�l festett; a magas �s izmos sr�c

k�nkeservesen teszi meg az egym�st k�vet�

l�p�seket, mintha csak �ssze akarna esni. Ayana

egy�tt �rzett Renji-vel; Kuchiki Byakuya

hadnagyak�nt nem csoda, hogy szeg�ny fi� ennyire

f�radt.

Napot, Lesada kapit�ny! – d�rm�gte, mikor

valamennyire ki tudta nyitni l�t�szerv�t �s Ayana

f�nyesen csillog� hajzuhataga �szott be a k�pbe.

Szia, Renji! – csilingelte. – Ha Kuchiki

kapit�nyhoz igyekszel, akkor javaslom, el�sz�r

�bredj fel – aj�nlotta, mire a hadnagy egy

hatalmasat �s�tott.

M�r mindegy, elk�stem… – „Szeg�nyk�m, nem

lenn�k a helyedben.”

Ez esetben kitart�st!

Sz�ks�gem lesz r� – mondta, majd egy biccent�s

ut�n tov�bb vontatta mag�t. Ayana-nak volt egy

olyan tippje, hogy a fi� az �jjel j�csk�n beihatott �s

valamelyik bokorban �bredhetett fel mostans�g.

Abaraba-b�l �radt a piab�z �s haj�ban megsz�radt

falevelek �s z�ld f�sz�lak t�boroztak le.

   Az egyes �rosztag ter�let�n m�r pezsgett az �let.

A f�kapit�ny ismeretes volt kor�n kel�s�r�l, �gy

amint megvirradt �s fel�lt�z�tt m�ris kiosztotta az

aznapi parancsokat, teh�t mindenfel� tisztek

rohang�ltak, hol �res k�zzel, hol megpakolva.

Akadtak �lmosabbak �s frissebbek. Ayana hamar

kilogik�zta, hogy az �jszaka n�h�nyan

�sszej�hettek egy kellemes iszogat�sra, s azt is

sejtette, hogy a f�szervez�t val�sz�n�leg Rangiku

szem�ly�ben tisztelheti. Csak rem�lni merte, hogy

az �v�i k�z�l az egy sem ugrott be, az�rt, hogy

ki�sse mag�t, mivel Matsumoto-t�l nem lehetett

j�zanul t�vozni. Mindig gondoskodott a poharak

csordul�sig t�lt�s�r�l. Ayana ugyan j� kapcsolatot

�polt a t�zes osztag hadnagy�val, de az eff�le

rendezv�nyeit�l t�vol tartotta mag�t, �s, ha ideje

engedte csapat�t is, b�r gyakori t�voll�tei l�v�n ez

kev�s alkalommal sikeredett. A sz�ke hal�listen

nem csod�lkozott, hogy, amikor kapit�ny n�lk�l

maradtak az eg�sz napos heny�l�s ut�n j�l esett

nekik v�gre csin�lni valamit, m�g, ha az

r�szeged�ssel is j�rt. Hossz� m�l�z�s k�zepette

�rkezett meg az egyes osztag kapit�ny�nak

irod�j�hoz, ahonn�t csapkod�s hangja sz�r�d�tt

ki. Ayana a megszokottn�l kicsit er�sebben

z�rgetett be.

Szabad! – morogt�k bentr�l.

J� reggelt, kapit�ny! – Yamamoto arc�ra azonnal

bar�ts�gos �br�zat �lt ki. Asztal�n iratok sokas�ga

hevert, amit f�lretolt, hogy l�ssa vend�g�t.

Ayana-nak r�gt�n felt�nt, hogy az ut�bbi id�ben

meszel�s �s fest�s lehetett, ugyanis a kor�bban

halv�nys�rga falak halv�nyk�kk� v�ltak, s az

�r�asztal el�tt �ll� k�t sz�k is k�k sz�nben

pomp�zott, az el�z� baracksz�n helyett.

Szervusz, kedvesem! Helyezd magad k�nyelembe!

– k�n�lta hellyel. Ayana kiv�telesen letelepedett a

bal oldali fotelba, majd v�rta, hogy az �reg

elmondja h�v�s�nak ok�t.

Sokat gondolkoztam az elm�lt napokban – kezdte.

– J�l r�m hoztad a fr�szt ezzel a hirtelen j�tt

betegs�ggel, azt�n a h�rrel, hogy Kuchiki feles�ge

leszel meg�rvendeztett�l. Gratul�lok nektek! –

Ayana tudta; cs�ndbe kell maradnia. A f�kapit�ny

hangja t�l komoly volt. – Nos, lassan ki szeretn�m

v�lasztani az ut�dom, persze m�g egy j� sz�z �vig

szeretn�k �lni rangommal, de ez l�nyegtelen… �gy

v�ltem, most is �gy v�ltem �s mindig is �gy fogom

v�lni, hogy t�k�letes f�kapit�ny lenn�l, azonban

k�teless�gemnek �rzem, hogy sz�ljak, ez a c�m

rengeteg �lmatlan �jszak�val �s sz�mtalan

igazs�gtalannak t�n� d�nt�ssel j�r, ez�rt azt

hiszem nem szabad, hogy kitegyelek ennek a

feladatnak. Nem akarlak t�nkretenni! Att�l tartok

a betegs�gedben az a megannyi k�l�n k�ldet�s is

szerepet j�tszott, �gy szeretn�m, hogy teljesen

fel�p�lj! Egy haz�ss�g sok izgalommal �s n�mi

fesz�lts�ggel j�r, emiatt eltiltlak a harct�l, csak �s

kiz�r�lag irodai munk�t enged�lyezek. K�rlek,

�rtsd meg, ez a te �s az �j �leted �rdek�ben teszem.

– Ayana lehajtotta a fej�t. Eg�sz test�ben remegett

az idegess�gt�l s �l�ben hever� k�zfej�t olyan

er�sen szor�totta �k�lbe, hogy csontjai ropogtak.

Legsz�vesebb s�rt volna; mit�l tudj�k m�g

megfosztani? M�r semmit, megfosztott�k

minden�t�l. „Mintha elvenn�k a lelkem, ezzel az

�sszes v�gyam �s �lmom!

Nem, ez az igazs�gtalan! Ez, amit velem tesz. �n

felt�tel n�lk�l megb�ztam mag�ban, megv�dtem,

megtettem mindent, amit csak k�rt �s ez a h�la? –

Nem ord�tott, higgadtan �s �rthet�en besz�lt, tal�n

pont ez�rt �rintett�k m�g m�lyebben Yamamoto-t

szavai. – Ink�bb v�geztessen ki! – A f�kapit�ny

sz�lni se b�rt. Ayana a szem�be n�zett, azzal az �res

fekete szemp�rral �s teljesen leb�n�totta.

Sajn�lom, de nem �g�rhetek semmit! – mondta a

sz�ke hal�listen. – Ha ellenkezn�k akarat�val, a

tan�cs el� fogok �llni �s felelni fogok a teteim�rt. –

Ezzel felpattant s t�vozott. Yamamoto csup�n

b�multa azt a helyet, ahol egy m�sodperccel

kor�bban m�g �lt egy sz�m�ra fontos „ember”.

   Ayana k�ptelen volt megem�szteni a hallottakat.

Mindenki ellene van, mindenki, aki – tal�n – m�r

halott lenne n�lk�le. Ez a „k�sz�net” bosszantotta a

legjobban. Ism�t az „erd�be” vetette mag�t; az

�gak megreccsentek, ahogy r�juk l�pett, majd

elugrott r�luk. M�g az � alig sz�mottev� t�meg�t is

s�lyosnak v�lt�k. H�t�ba f�jdalom nyilallt, mikor

kez�vel f�lrecsapott egy-egy �tban l�v� gallyat.

Ereiben a v�rrel vegy�lt a d�h foly�kony form�ja, a

fekete, szurokszer� anyag, ami hajtotta Ayana-t,

hogy elrejtse �rzelmeit �s ne csin�ljon balh�t. Mit

�rne el vele m�gis? Csak m�g nagyobb k�zut�latnak

�rvendene. Megr�zta a fej�t, ki akarta �r�teni

elm�j�t, az �sszes gondolat�t gy�kerest�l k�v�nta

elfojtani. Tudatlans�g, mi annyira cs�b�totta, mi

nem adatott meg neki.

   Irod�ja ajtaj�t mag�ra csapva b�multa a h�feh�r

falat. – „Milyen sz�nalmas, ak�rcsak �n!”

Vicces, hogy k�ls�re annyira hasonl�tunk, m�g

bels�re �tj�k egym�st. �n m�r kivertem volna a

hisztit, de te… B�mulatos vagy, csajszi! – Ayana a

hang ir�ny�ba kapta a fej�t, ami eml�keztette

saj�tj�ra, b�r kicsit m�lyebb t�nusban b�gott.

   Kardj�nak (Zanpakotou) szelleme, Feketeangyal

�lt falnak vetett h�ttal a parkett�n. Bal kez�nek

ujjai k�zt elhanyagolhatatlan �lvezeti szere vir�tott;

a cigaretta. �pp arca el� p�f�kelt egy kisebb

sz�rk�s felh�t, mik�zben tekintet�t gazd�j�ra

f�ggesztette. Ak�r ikertestv�rek is lehettek volna,

akik a k�t k�l�nb�z� vil�gban �lnek. Angyal szint�n

sz�znyolcvan centivel b�szk�lkedhetett �s v�kony,

de form�s alakkal. Tejfeh�r haja h�tul felcsatolva

folyt le v�ll�n, eg�szen bord�iig. Bal oldalt jobban

belel�gott szem�be frufruja, mint a jobbon. Fekete

�risze el�tt fekete keretes, t�glalap alak� lencs�j�

szem�veg vir�tott, v�kony orr�n megt�maszkodva.

R�zsasz�nes ajkai g�nyos mosolyra h�z�dtak, se

nem �r�lt, se nem b�slakodott. �lt�zet�vel pedig

v�gk�pp kil�gott a szellemek sor�b�l; fekete

szegecsekkel bor�tott bakancsot, combk�z�pt�l-

l�bsz�rk�z�pig meg-megszaggatott, cs�szab�s�

farmert viselt, m�g fel�l egy r�vid ujj�, angol

sz�veggel dekor�lt, feh�r p�l�t �s k�ny�kig felt�rt,

kigombolt, der�kig �r�, fekete zak�t hordott. Egy

l�zad� kamasz l�tszat�t kelltette. S mikor

Angyalb�l kit�rt a l�zad�s borzaszt� er�k

szabadultak el, b�r Ayana-nak siker�lt �t is

megszorongatni �sszecsap�suk alkalm�val. Az�ta

Feketeangyal sz� n�lk�l engedelmeskedett

gazd�j�nak.