A s�t�t folyos�kat az ablakon bekukucsk�l�,

cik�z� �gi jelens�gek vil�g�tott�k meg. Sz�rny�

vihar d�lt kint; a sz�l hangosan s�v�tett �s a

v�dtelen cseresznyef�kat t�p�zta. Az es� verte az

�veget, mintha beljebb k�v�nt volna ker�lni. S az

�gd�rg�sek kisebb robban�sok zaj�val muzsik�lt�k

a „Hal�l” c�m� darabot. Az id�j�r�s is temette a

szenved� kapit�nyt, aki l�z�lm�ban ragadt.

Homloka gy�ngy�z�tt az izzadts�gt�l a rongy alatt,

teste pedig remegett, amit a takar� rejtett el a

k�v�ncsi szemek el�l. Byakuya rideg tekintettel

nyitott be a n�h�z, aki egymag�ban volt. De h�t ki

akarta volna n�zni szeg�ny p�ra k�nl�d�s�t? A

Hold ez�st�s f�nye besz�r�d�tt a szob�ba �s

megvil�g�totta az elkeser�t�en s�padt, n�i arcot.

Tejfelsz�ke tincsei sz�tter�ltek k�r�l�tte, f�lk�r

alakot form�lva, b�r a m�skor egyenes hajzuhatag

rendezetlen hull�mokba tekeredett. Olyan

�rtatlannak, t�r�kenynek s legf�k�pp betegnek

t�nt, hogy a f�rfinek hirtelen nehez�re esett

elhinni, hogy egy kardot felb�r emelni.

Leereszkedve mell� maga is �szrevette a hal�ltusa

jeleit. Akaratlanul is elhunyt feles�g�t jutatta

esz�be; �t, aki annyira szeretett, �t, akit szint�n

l�z�lom ringatta �r�k ill�zi�ba. Hab�r k�ls�re

egym�s ellent�te volt a k�t n�, bel�lr�l nagyon is

hasonl�tottak, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Ayana

gy�l�lte. A kezdtek-kezdte �ta ellenszenvesen

viselkedett vele, a val�di ok�t, azonban sosem

tudta, csup�n �gy dikt�lta esze, hogy ezt tegye. A

n� egy darabig b�josan mosolyogva t�rte a

piszk�l�d�sait, de azt�n lej�rt a t�relmi id� �s

kimutatta foga feh�rj�t. Ett�l a pontt�l

m�rgesedett el v�gleg a viszonyuk, azt�n azon a

bizonyos �jszak�n, mintha nem is �k lettek volna,

majd a r�szeg cs�kja �s a reggeli �sszez�rd�l�s�k. A

dolgok felbolydultak �s �sszekusz�l�dtak.

   Byakuya �rtetlen�l meredt a n�re. Mi�rt is van

itt? Semmi k�ze a kis beteghez, puszt�n egy meg

nem k�t�tt h�zass�g kapcsolja �ket �ssze, amivel a

Lesada csal�dot h�zza ki a p�cb�l, mivel mesesz�p

l�nyukat lehetetlen jelleme miatt senki sem akarja

elvenni, m�gsem tudta levenni szem�t

H�feh�rk�r�l. (Haja �s b�re �rnyalata lassan

megegyezett, szinte falfeh�r volt a mennyasszony.)

Ayana teste megr�ndult, majd arca, f�jdalm�t

kimutatva eltorzult. Halkan ny�sz�rg�tt valamit,

azt�n ism�t hallgat�sba burkol�zott. A n� bal keze

, ami a takar�n hevert, oldala mellett �k�lbe

pr�sel�dve pr�b�lta ujjait megnyomor�tani.

Byakuya a halk ropog�sra a remeg� k�zfejre

pillantott. A bizonytalans�g volt az eg�szben a

legrosszabb. Semmi sem �llt szil�rd talajon. A „ha”

�s a „vagy” sz�csk�k v�ltogatt�k egym�st. Valaki

m�g hitt a l�nyban, valaki viszont m�r temette.

Byakuya l�tta a n�n, hogy keservesen k�zd, s hogy

gy�zni akar, de az er�fesz�t�sei kev�snek t�ntek.

   Hossz� ideje n�zte m�r mennyasszonya

sz�rny�s�ges verg�d�s�t, mik�zben az �rzelmek �s

a gondolatok bonyolult h�l�ja �tvette felette az

ir�ny�t�st. Ayana bal szem�b�l egy ez�st�sen

csillog�, v�kony k�nnycsepp szabadult ki s arc�n

v�gigcsorogva hullott tincsei k�z�, veszt�hely�t

meglelve. A f�rfi elk�pedve b�mult. �vatosan

elt�rte a s�scseppt�l a b�rh�z tapadt hajsz�lakat,

de mikor visszah�zta volna kez�t, ujjai v�letlen�l a

selymes b�rh�z �rtek. A forr�s�gt�l ledermedve

feledkezett meg ujjai tart�zkod�si hely�r�l. Halott

feles�g�nek sem volt ennyire magas a l�za �s Ayana

m�g �lt. A t�l�l�s�nek receptje eddig nagyon �gy

t�nt, hogy bev�lik, b�r er�tlen teste �jabb- �s �jabb

megpr�b�ltat�sait egyre nehezebben viselte.

K�zfeje csontjai recsegtek az �ket szor�t� er�t�l.

   Byakuya lassan meg�rtette saj�t �rzelmeit; nem

szerette a n�t. Hogy is szerette volna, hisz

�lland�an n�zetelt�r�sbe keveredtek �s a f�rfit

bosszantotta, hogy a f�kapit�ny annyira oda van �j

kis kedvenc��rt, �gy szerelmi vallom�s gyan�nt

maximum az egym�snak osztogatott „j�

tan�csokat” tekinthetj�k, amiben magasan a hatos

osztag feje vezetett. A szerelem azon sz�p f�zisa,

mikor a p�r m�g csak ismerkedik, �s lassan

k�zeledni kezdenek a m�sikhoz, kimaradt, �k nem

lacafac�ztak, egyb�l a k�zep�be csaptak, s most itt

tartanak; Ayana �let �s hal�lk�zt verg�dik, m�g

Byakuya elhunyt feles�g�t, Hisana-t keresi benne. A

n� ism�t motyogott valamit, vagy ink�bb

ny�sz�rg�tt. Homloka kisimult s marka �lettelen�l

sz�tny�lt. Az �let m�r csak halv�nyan pisl�kolt

benne, ami a mellette �l� figyelm�t sem ker�lt el.

Ahogy tov�bb n�zte arra is r�j�tt, hogy nem is

k�z�mb�s ir�ny�ba, igenis vonzza valami, a

sz�ps�g�n k�v�l a bosszant� kapit�nyba. Tal�n

pont az, hogy mer ellenszeg�lni vele, b�r ezen

maga is meglep�d�tt. Ut�lta, ha nem hallgattak r�.

Nehezen ismerte be, de k�pes lenne szeretni �j

mennyasszony�t, ha az hagyn�.

Olyan neh�z esett vagy. – S�hajtott m�lyet a f�rfi.

   Ayana agy�ba hangfoszl�nyok t�rtek be. Rettent�

r�g�ta el�sz�r �szlelt valamit az �t k�r�lvev�

vil�gb�l. Mintha valaki besz�lt volna hozz�,

azonban a hang ismeretlen�l csengett f�l�ben. Az

apja enyh�bb t�nust meg�tve mondta tud�l�kosan

a nagy b�lcsess�geket, m�g anyja kellemesen

csilingel�, magas hangokat form�lva csevegett

olyan t�m�kr�l, ami �t sosem hozta l�zba. Ez az

ember, viszont fagyos higgadts�ggal �s kim�rten

besz�lt. �sszer�bbnek v�lte a k�pzelg�s lehet�s�g�t,

viszont a l�lekenergia, amit m�g ilyen gyeng�csk�n

is �rz�kelt, pill�i felnyit�s�ra k�sztette. A szem�lyt

hihetetlen�l er�snek saccolta, mivel fekve is sz�d�lt

az er�t�l. Szempill�i alig �szrevehet�en

megrezd�ltek, majd nagyon lassan, apr�kat

pislogva k�szott fel szemh�ja. A f�lhom�lyban egy

szoba hom�lyos k�pe rajzol�dott ki el�tte. –

„Sz�val itthon vagyok!” – Ez n�mik�pp

megnyugtatta. A felt�telezett alak ir�ny�ba

ford�totta fej�t, ami puszt�n harmadszorra

siker�lt. Egyszer�en t�l gyenge volt, de, amikor

Kuchiki Byakuya-val tal�lta szembe mag�t,

tagjaib�l elsz�llt az a megl�v�, kev�s er� is.

H�t maga? – Er�sen felh�borodott hangneme egy

v�rszeg�ny suttog�sban kimer�lt. Kellemetlen

kapar�st �rzett tork�ban, mire minden er�fesz�t�se

ellen�re is kit�rt bel�le a kr�kog�s, mivel k�h�gni

nem tudott. Byakuya �rzelemmentesen n�zte a n�t,

azonban legbel�l agg�dott �rte, elv�gre Ayana

test�nek r�zk�d�sa t�retlen�l folytat�dott �s a

verejt�kcseppek ism�t ki�ltek homlok�ra.

Szerencs�tlen a kez�t is alig b�rta sz�ja el�tt

tartani.

Sz�lok az orvosnak – mondta ridegen.

NEM! – ki�ltotta. Ayana �sszeszedve utols� csepp

erej�t a f�rfi karja ut�n kapott, s b�r kez�nek

siker�lt megmarkolnia a kimon� b� ujj�t, fels�teste

szinte azonnal visszahanyatlott. F�jdalmasan

felszisszent, ahogy a bal oldal�ra zuhant, majd az

arc�ba csap�d� hajt�meg m�g�l k�ny�rg�

tekintettel n�zett fel v�leg�ny�re. Mark�b�l

kisiklott a finom anyag, amit ujjai k�ptelenek

voltak tov�bb szor�tani. Hangosat koppanva

�t�d�tt k�zfeje a parkett�hoz. Teste m�r nem csak

betegs�g�t�l remegett. – K�rem, legal�bb most

legyen velem embers�ges! – Megpr�b�lta �jra

el�rni Byakuya-t, de karja meg se moccant. A fekete

hal�listen l�tta rajta mennyire szenved. Orvosra

lett volna sz�ks�ge, ellenben Ayana k�rlel� szemei

l�tt�n m�rlegelte a helyzetet.

Megv�ltozom, esk�sz�m… – Az �jabb felt�r�

k�h�g�sek, azonban bel�fojtott�k a sz�t. Byakuya

n�m�n �lt, mik�zben leend� feles�ge arc�t a

p�rn�ba nyomva verg�d�tt. A f�rfi esze azt

dikt�lta, hogy ker�tse el� a doktort, viszont a

mondat m�sik fel�t m�g hallani akarta. – Sz�

n�lk�l… mag�hoz megy…ek, ha… most nem…

cs�d�t ide boldog-boldogtalan, aki… �polni akar.

– A kijelent�s kisebb-nagyobb megszak�t�sokkal,

de v�g�l elhagyta Ayana sz�j�t. � sem hitte el, hogy

ezt t�nyleg kimondta, illetve meg�g�rte. „A

kimondott sz� k�telezz!” – ismerte fel, s k�zben

szidta ostobas�g�t.

Beteg vagy – kezdte h�v�sen J�gcsap kapit�ny.

–, l�tnia kellene orvosnak, viszont, ha ezt

szeretn�d, �m legyen – „b�lintott r�”. Nem �rtette a

n� viselked�s�t, olyat aj�nlott fel, amit � sem

gondolhatott komolyan. A l�z�t tette felel�ss� az

elhangzottak miatt, b�r t�ny �s val� alaposan

megk�nny�tette a dolg�t. A sz�ke hal�listen

gyakorlatilag visszautas�totta az ellenkez�s minden

form�j�t. H�t ilyen egyszer�en belet�r�dne

sors�ba?

K�sz�n�m – s a h�la egy apr� szikr�ja fellobbant

fekete �risz�ben. Esetlen�l visszah�zta oldal�hoz

kez�t, majd �jabb roham j�tt r�. A p�rn�t

�sszek�h�gve fordult �jra v�leg�ny�hez, akinek

sz�rke szemeiben, mintha valami halv�ny �rzelmet

lelt volna fel, m�g, ha nem is tudta defini�lni.

Mir�l akart velem reggel besz�lni? – A n� hangja

alig pisl�kolt �s kiss� rekedtesen sz�lt. Byakuya

jobban �r�lt volna, ha csendben marad, mert

l�that�an ez is megterhelte.

Pihenned kell, nekem pedig dolgoznom kell – t�rt

ki a v�laszad�s al�l, �m miel�tt fel�llhatott volna

Ayana megsz�lalt:

A pap�rmunk�val mindig k�szen van �s hajnalok-

hajnal�n maga is aludni szokott… – mondta, hisz

kapit�nyk�nt j�rtas volt a t�m�ban. – B�r az

eny�met elhozhatn�, legal�bb… – nyelt le egy

k�vetkez� rohamot – csin�ln�k valami hasznosat. –

Byakuya furcs�llotta ez a tettrek�szs�get, elv�gre a

n� mozogni is alig b�rt, nem, hogy �rni.

Mennyasszonya arcsz�ne v�ltozatlanul versenyre

kellhetett volna egy h�feh�r f�gg�nnyel.

Kicsik�nt mindig azt tukm�lt�k a fejembe, hogy

egy n�nek – fogott v�ratlanul mes�l�sbe. Hangja

er�tlen�l veszett el a hatalmas szob�ban. –

h�zass�gra kell l�pnie… – Ak�rh�nyszor csak

meg�llt k�h�g�tt. – Tudja, a t�nd�rmese f�l�be,

ahol, az�rt k�tik �ssze… az �let�ket a szerelmesek,

mert… szeretik egym�st �s egy�tt akarnak

meg�regedni…, �s az�rt, hogy gyerekeik…, ma…jd

unok�ik legyenek… K�ly�kk�nt �n is �gy hittem…

tal�n, b�r ap�mat, meg… a ne…vel�imet sokkal

jobban… szerettem cs�pelni… – Halv�nyan

elmosolyodott, de szinte meg se emelkedett sz�ja

sz�le. – Izgalmasabb volt, mi…nt v�rni a soha el…

nem j�v�… sz�ke herceget… Azt�n id�sebb let…tem

�s kin�ttem a buta me…s�k korszak�b�l. Ny�l…v�n

ap�mt�l tudja mek…kora �rd�gfi�ka voltam �s

h�t… f�ty�ltem a szab�lyokra. Azt csin…�ltam,

ami nekem tetszett �s v�letlen�l sem azt, amit a

sz�leim mondtak… Term�szetesen… a c�ljaim

el�t�t…tek a szokv�nyos… l�nyos dolgokt�l…

Minden�ron be akartam bizony�tani, hogy a n�k is

k�pesek arra, amire a pasik… Valahol m�r itt

elkezd�d�tt a… „f�rjhajsza”… Egy-k�t… �hm…

nevezz�k: h�dol�mmal cs�ny�n elb�ntam… Sose

akartam gyenge pas…it, de azt�n pasast sem

akartam… J�… vo…lt nekem egyed�l… Viszont

egy…szer minden… szab�lyszeg� csillaga

le�ldozik… Az… eny�m… m�r val�sz�n�… j� r�g…

– Itt a v�ge, fuss el v�le! A leend� feles�g

kimer�lts�gt�l s�lyos szemh�ja lecsuk�dott �s m�ly

�lomba tasz�totta. Byakuya figyelmesen hallgatta a

t�rt�netet. A n� r�viden kifejtette, hogy nem �hajt

h�zasodni, de ezt m�r nem tudja kicselezni, mint

annyi minden m�st �let�ben. Egy darabig m�g

n�zte a verejt�kez� p�r�t; �l�nk r�zsasz�nes ajkai

alig r�zsasz�nes sz�nben konyultak le s h�feh�r b�re

a feh�r�t�vel vet�lkedett, m�g haja egyre nagyobb

loknikba csavarodott. �nmag�hoz viszony�tva

borzaszt�an elkeser�t� l�tv�nyt ny�jtott.

�nmag�hoz viszony�tva borzaszt�an elkeser�t�

l�tv�nyt ny�jtott. Vigy�zva, nehogy fel�bressze,

nyakig betakarta, majd egy utols� pillant�st vetve

mennyasszony�ra hazaindult.

   Az �jszak�ja, ami a hajnali �r�kba cs�szott, egy

nyugodt percet sem ny�jtott. Ak�rh�nyszor csak

lehunyta szem�t Ayana jelent meg neki. Hol

veszekedett vele, persze higgadts�g�t meg�rizve

, hol �jra ott �lt a szob�j�ban �s v�gign�zte

szerencs�tlen hal�ltus�j�t. Nem tudta eld�nteni

melyik k�pzelg�s szolg�ltat jobb sz�rakoz�st. Egy

�ra eredm�nytelen k�s�rletez�st k�vet�en felhagyott

minden alv�sra tett pr�b�lkoz�s�val.

Megmosakodott, majd fel�lt�zve m�rgezett eg�r

m�dj�ra r�tta a folyos�kat. Fej�ben tov�bbra is ott

motoszk�lt Ayana, �s