2.fejezet

Aki nem a bossz��rt �l

Part 2

Ha valaki �rezte m�r milyen ha kik�z�s�tik, az j�l tudja mit �rzek. De vajon �t is tudja �rezni azt? Volt valakim, akire feln�ztem mindig. Valaki aki a

b�lv�nyom volt,....a p�ldak�pem. Az ereje, intelligenci�ja �s a sz�ve miatt. De...egy napon elhagyott...mondv�n egy er�tlen..gyenge valaki ne legyen a terh�re. Beker�ltem ugyan a hal�listenek

akad�mi�j�ra,

de.... valami�rt...nem sz�letett Zanpakutom. B�rmennyit tanultam �s igyekeztem...nem kaphattam meg az er�t, az er�t amivel j�t tehetek. B�ty�m...sose tudtad meg�rteni ki vagyok...de �n a lelked m�ly�re l�ttam. Idi�ta vagy b�ty�m!

Egy megd�bbent

pillant�st l�ttam magam el�tt. A kis feh�r haj� kapit�ny ledermedt a nevemet hallva.

-Igen, a b�ty�m az a Kusaka Soujirou volt akit te egykor meg�lt�l!.-ki�ltottam, k�zben a kezem remegett...valamit�l...

-Sz�val az�rt tetted mindezt, mert bossz�t akarsz �rte �llni, am�gy meg hogyan bizony�tod hogy a h�ga vagy?-k�rdezte a kis kapit�ny.

-Ki m�s tudna r�la mindent mint a saj�t h�ga?-k�rdeztem vissza. A kis h�feh�rke csak b�lintott. Let�rdelt, lehajtotta a fej�t.

-Akkor �lj meg!-mondta. Led�bbentem hogy hagyhatja mag�t meg�letni ennyire egyszer�en de...

-Nekem nem az ac�lom hogy meg�ljelek!-ki�ltottam. Az�rt a semmirekell� �rul��rt nem fogok bossz�t �llni!.-mondtam �g� szemekkel.

-Ezt nem �rtem ,h�t nem a bossz��rt �lsz?-k�rdezte.

-NEM! �n...�n...-szor�tottam �k�lbe a kezemet.-saj�t zanpakutot akarok magamnak!-ki�ltottam. -nekem...nincs zanpakutom.- mondtam. - a b�ty�m nem ismert el testv�r�nek az�rt...mert gyeng�nek tartott ahoz hogy Soul Soceityt szolg�ljam. Megvetett �s len�zett. De ma, ma minden m�sk�pp lesz!. Szerezni fogok egy saj�t zanpakutot! A leger�sebbet mind k�z�l!-ki�ltottam majd f�lmutattam a med�lt �s f�nyleni kezdett. A sz�l megindult k�r�l�ttem-*b�szke leszel r�m Soujirou!* �m egy pillanattal k�s�bb a kezemet elkapta egy fagyott k�z.....

- Oba-san ! Oba-san! Oba-san!. -ism�telgette a cs�fos szavakat Hainkeo, k�zben a f�k k�zt menek�lt futkosva.

-�llj meg te neveletlen macska.-morgott Rangiku. �s �rdekes m�don az egyik

pillanatban meg is �llt az egyik �gon.

-Tudod Oba-san...�n komolyan gondoltam a dolgot Hyourinmaruval kapcsolatban. Ha egyszer is azt gondoltad hogy egyek vagyunk, akkor most meg�rten�l!.-fordult fel� zanpakutoja.- te is abba a r�kak�p� kapit�nyba volt�l belehabarodva ne is tagadd....h�t, ugyan �gy �rzek �n is pont most. -mondta kicsit szomork�san. Rangiku elgondolkodott.

-Sajn�lom, de ahoz szabadj�ra k�ne titeket enged�nk, �s azt nem tehetj�k.

-�n nem �gy gondolom.-�lt�tte

ki a nyelv�t., majd Rangiku fel�, vill�mt�ncolt, majdnem meg is v�gta, de az abban a pillanatban Matsumoto megragadta a haj�n�l fogva, �s d�h�sen r�ncig�lni kezdte.

-H�lye �llat, norm�lis vagy, kiszeded az �sszes hajam!- nyavajgott hangosan Haineko. Matsumoto megfogta a fels�j�t a h�t�n�l, �s odav�gta az egyik

fa�ghoz, �s ordib�lni kezdett vele.

-�n tudom mi a k�teless�gem... ha olyan bolond �s elfogult lenn�k mint te m�r r�g nem lehetn�k hal�listen, �s h�lye m�don Ginnel mentem volna....de �n tudom hol a helyem! Te tudod?

-Hyourinmaru. -d�bbent meg Toushirou.

-Sajn�lom mester hogy k�stem.-mondta majd m�g�m �llt, �s kicsavarta a karomat, majd kivette a kezemb�l

a med�lt.

-Engedj el!.-utas�tottam �m ez mint sem �rt.

-Te vagy az aki elv�lasztott a mesteremt�l, most meglakolsz ez�rt.-mondta �s m�r d�fte volna bel�m kardj�t, mikor az egy m�sikba �tk�z�tt.

-El�g...Hyourinmaru....

-Mester....

-Nem �rted a helyzetet, gyere vissza hozz�m! -Hyourinmaru d�h�s arca tisztelettud�v� v�lt. De m�g egy megvet� pillant�st s�zott r�m.

-Igen is.-mondta majd elengedte a karom �s visszav�ltozott kardd�. �n h�tr�bb ugrottam.

-Ne hidd hogy megh�tr�lok ezek ut�n!-remegni kezdtem, valami borzalmas �rz�s ker�tett hatalm�ba. F�ltem, k�ts�gbe voltam esve. Nem...sz�gyelltem magam. Elfutottam arr�l a helyr�l, a k�nnyeimet elvitte messzire a sz�l, csak min�l messzebbre innen.-mondtam magamba ezzel hajtva magam. Nem tudom mi �t�tt bel� pedig annyira elsz�ntam magam...t�nyleg egy gy�va, gyenge, ribanc vagyok ahogy Shoujirou nevezett. Nem hiszem el! Hol a helyem hova tartozok? Hol van a mened�kem?

Haineko m�r a k�nnyeivel k�szk�d�tt. Rangiku pedig elengedte a s�r�lt zanpakutot.

-Ne haragudj.-mondta.- k�rlek...gyere vissza...itt a helyed....-k�rlelte. Hainekot

lehajtott fejjel v�ltozott vissza kardd�. Rangiku szomor� volt hogy ugyan azt kell �t�lnie a zanpakutoj�nak mint neki...de �gy lesznek egyek....

Toushirou megfogta Hyourinmarut �s visszaillesztette a h�vely�be. Egyszer csak Matsumoto toppant oda hozz�.

-Kapit�ny minden rendben? Megs�r�lt?-k�rdezte ijedten hadnagya.

-Semmis�g. Haineko?

-Itt van.-�rintette meg a tokot amiben most m�r biztons�gban ott pihent a t�rsa.

Rendben... �n viszont tal�lkoztam egy fura l�nnyal....meg kell keresn�nk.

Kapit�ny ez mi?-k�rdezte Matsumoto majd f�lemelte a kis med�lt a f�ldr�l .

Ja...ezt � ejthette el.-mondta.-hmm, akkor viszont legjobb lesz ha ezt Kurosuchinak is megmutatjuk. H�t ha � tudja honn�t van.-magyar�zta.

De kapit�ny el�bb a seb�t...

Csak karcolt. Semmi s�lyos . K�vess!.-utas�totta al�rendeltj�t.

Igen is....

Az �jszak�t f�ny k�vette. Nem eml�kszem az utamra ami odavezetett, csak arra hogy egyszer csak m�r ott voltam..... n�la, a s�rj�n�l. Pedig att�l a napt�l kezdve r� se tudtam n�zni. Soujirou....mi�rt? Mi�rt k�s�rt a szellemed...mi�rt f�j ha r�d gondolok...de m�gis...ha r�d eml�kezek er�t kapok...a d�hb�l ami a te eml�kedb�l sz�rmazik. Megmutatom neked ki vagyok....

To be continued