9. fejezet: Fa vagy mi ez?

 

�n rezzen�stelen arccal, mintha mi nem csin�ltunk volna semmit a gyakorl�son k�v�l, rendbe szedtem ruh�mat. Vagyis ami maradt bel�le. Felvettem kardom �s elindultam fel a l�pcs�n.

Renji k�rd� tekintettel n�zet r�m mikor elhaladtam mellette.

- Mi az? – N�ztem r�.

- J�l l�ttam? – Tette keresztbe a kez�t.

- Nemtudom mir�l besz�lsz.

- Ayumi! Rem�lem tudod, hogy most az �n �letemmel is j�tszol. – Vette komolyra Renji.

- Sz�val beismered, hogy a fel�gyeletem miatt vagy itt?

- Ez nem igaz. �n csak seg�teni vagyok itt. – Kezdte a magyar�zkod�st.

- Kinek? Kinek seg�tesz? Nek�nk vagy ap�mnak?

L�ttam rajta nagyon gondolkodik mit feleljen �gy kihaszn�lva a helyzetet otthagytam. Ichigo pedig nagyfi� m�r meg tudja mag�t v�deni.

 

Ahogy bel�ptem az �tkez�be Kisuke kez�b�l kiesett legyez�je s�r�l�seimen el�mulva.

- Ti mit m�veltetek odalent?

- Ha nem veszi komolyan nincs �rtelme a gyakorl�snak. – S�t�lt el mellett�nk a helyettes rezzen�stelen arccal.

Kisuke minden el�jel n�lk�l felkapta a legyez�j�t �s Ichigo fej�hez v�gta. A helyettes vill�ml� tekintettel p�rd�lt meg.

- Igen?! De azt, hogy magyar�zod meg Kuchiki kapit�nynak, hogy �sszekaszaboltad a l�ny�t? - Tette fel a jogos k�rd�st Urahara.

- T�nyleg ezt, hogy magyar�zzuk meg? – N�ztem r� vigyorogva.

- Gyakoroltunk! – Jelentette ki nemes egyszer�s�ggel Ichigo �s avval t�vozott.

Kisuke fej�t cs�v�lva vissza�lt.

 

- Holnap is gyakoroltok?

- Nem tudom. Val�sz�n�.

- K�t�zd be magad �s menj pihenni.

Vettem egy forr� f�rd�t majd nyugov�ra t�rtem.

Az �jszaka furcsa zajra �bredtem.

- Psszt!

Feln�ztem, de nem l�ttam semmit �gy visszafek�dtem.

- Psszt!

Megint feln�ztem �s Ichigo �llt az ablakn�l.

- Ayumi! – Suttogta. – Gyere ki.

Felkeltem �s az ablakhoz mentem.

- Nem lehet!

- Mi�rt?

Indokul a f�ld�n szinte csurg� ny�llal alv� v�r�s d�monra mutattam.

- Alszik. �gyse �bred fel. – Mondta Ichigo.

- Jobb lenne ha nem h�zn�nk fel jobban. M�g az a szerencse, hogy futon van nem �gy mert ha tehetn� ahhoz l�ncolna hozz�. – Vigyorogtam.

- Hisz nem az�rt van, hogy r�d fel�gyeljen. – Mosolyodott el Ichgio amivel levett a l�bamr�l.

Felkaptam ruh�mat �s kil�ptem az ablakon.

- Gyere mutatok valamit.

Gyors l�ptekkel indult meg �n pedig sz� n�lk�l k�vettem. A k�zeli parkhoz s�t�ltunk.

- L�tt�l m�r ilyet? – Mutatott az egyik f�ra.

- Nem. – Feleltem.

A fa �jszaka vir�gzott. H�feh�r vir�gai �desk�s illatot �rasztottak �s halv�nyan derengtek. Gy�ny�r� volt �s egyben furcsa.

- Ichigo?!

- Hmm?

- L�tod ezt a sok embert a fa k�r�l?

- Igen. Mi a baj vele? – Ahogy r�m n�zett tudtam nem �nmaga. Szeme csillogott �s folyamatosan mosolygott.

- Ichigo! – R�ztam meg a v�ll�t. – Gyere menj�nk innen! – kaptam el a csukl�j�t.

- Mi�rt? Gyere velem. �lj�nk le mis is a f�hoz.

- Ne! Gyere velem! Ichigo nagyon sz�pen k�rlek gyere velem! – R�ngattam kez�n�l fogva, de mintha nem is hallan�.

Kit�pte kez�t a kezemb�l �s csatlakozott a t�bbi emberhez.

H�rtelen �n is fura k�sztet�st �reztem, hogy csatlakozzak. Egy pillanattal k�s�bb m�r �jra visszanyertem tudatomat.

„ Ha itt maradok m�g engem is a hatalma al� ker�t.” – Gondoltam. – „De Ichigo.”

P�r m�sodpercig m�g n�ztem �t ahogy elvegy�l a t�megben majd fut�snak eredtem. Ha �n is itt maradok ki h�v seg�ts�get?

 

Szaladtam ahogy l�bam b�rta. Hatalmas kiab�l�ssal ugrottam be az ablakon egyenesen az alv� Renji mell�. A hadnagynak a haja sz�la se mozdult. Mell� t�rdeltem �s elkezdtem neki kiab�lni �s r�ngatni.

- Kapit�ny! M�g r��r�nk indulni. Nem kell annyira sietni. – Motyogta �s megfordult.

- Hmmm! – vettem egy nagy leveg�t. – H�t nincs mit tenni.

A f�l�hez hajoltam �s alig hallhat�an odas�gtam neki.

- Renji! Lemaradt�l a reggelir�l.

A hadnagy soha nem l�tott gyorsas�ggal t�rt mag�hoz.

- Micsoda? – �lt fel riadtan.

�n csak rosszall�an cs�v�ltam a fejem.

- Mi ez az �v�lt�z�s? – L�pett be Kisuke a szob�ba.

Renji nagy, b�natos szemekkel n�zet r�m majd Urahar�ra.

- Lemaradtam a reggelir�l! – Jelentette ki b�natosan.

- Renji mir�l besz�lsz? – N�zett r� Kisuke.

�n csak legyintettem �s Kisukehez l�ptem-

- Ichigo, fa, nem j�tt vissza velem. – Hadartam �rtelmetlen�l.

Kisuke megragadott, kivezetett az �tkez�be �s le�ltetett mik�zben h�tam m�g�tt Renji motyogott.

- T�nyleg lemaradtam a reggelir�l?

- Akkor most nyugodj meg sz�pen �s mond el mi a baj. – N�zet r�m komolyan Kisuke.

- Ichigo �s egy fa.

- Milyen fa?

- Nagy. – V�gtam r�. Tudtam mit akarok mondani, de nem tudtam kifejezni magam. Ahogy Urahara pr�b�lta meg�rteni mit is akarok mondani, nekem �gy esett egyre nehezebben azt mondani amit akarok.

- Sok nagy fa van a k�rny�ken.

- Vi…vil�gos. – Mondtam. Vil�gost tudtam csak mondani a vil�g�t� helyett.

 

Ek�zben Renji duzzogva �lt le mell�m.

- De �n �hes vagyok. – Morgott.

- Renji �r�ln�k ha ide figyeln�l. Nem volt m�g reggeli. – Ejtettem foly�konyan a szavakat.

- Sz�val csak avval a f�val kapcsolatban nem tudsz besz�lni. – �llap�totta meg Kisuke. – Hmm. Ez �rdekes.

- T�nyleg nem volt m�g reggeli? – Der�lt fel Renji arca.

Ilyenkor komolyan elgondolkodom, hogy hogyan lehet ez az ember Kuchiki kapit�ny hadnagya.

- Renji figyelsz te r�m egy�ltal�n? – Meredtem r� d�h�sen.

- Igen! Persze! – Komolyodott el. – Ichigo �s egy fa. Mi van vele?

 

Ha nem lenn�k �ri l�ny �s � nem lenne a felettesem most kiny�rn�m az tuti. Apr� pici cafatokra szedn�m, majd �jra �sszerakn�m �s �jra kiny�rn�m. Gyilkoss�gi terveimb�l Kisuke r�ntott vissza a val�s�gba.

- Ayumi! Mutasd meg, hol van az a fa.

 

Fel�lt�ztek �s a vezet�semmel elindultunk a park fel� ahol a fa �llt.

 

 

 

Folyt.k�v…