7. fejezet: Te m�g mindig itt vagy?

 

�n feln�ztem, de csak az alakot l�ttam halv�nyan �s a csuk�d� ajt�t. Ichigo az ajt� hangos csap�d�s�ra riadt fel.

- Ap�m ezt megtudja tuti felrobban, majd engem �r�k szobafogs�gban tart t�ged pedig a legkegyetlenebb m�dszerrel n�gyel fel. – V�zoltam fel a helyzetet Ichigonak.

- Egyszer m�r legy�ztem. M�sodszorra is megteszem ha kell. �s egy�bk�nt sem t�rt�n semmi. – �lt fel mell�lem. – �s nem fogja megtudni. Csak mi ketten voltunk itt.

- Urahara! – Esett ki bel�lem majd avval a lend�lettel ki is ugrottam az �gyb�l �s indultam ki a szob�b�l roham l�ptekkel.

Az ajt�b�l visszan�zve csak Ichigo d�bbent arc�t l�ttam, de most nem volt id�m neki megmagyar�zni a dolgot �gy elszaladtam.

 

Pici volt a lak�s �gy nem volt neh�z megtal�lnom a szem�lyt akit kerestem. �pp a nappaliban �lt a t�bbiekkel egy�tt �s reggelizet.

- Kisuke gyere l�gy sz�ves velem! – Kaptam el a karj�t �s meg se v�rva v�lasz�t m�r r�ngattam is magam, ut�n eg�szen a kertig.

- Mi ez  a nagy siets�g? – N�zett r�m csod�lkozva a kalapja al�l.

- Sz�val arr�l lenne sz� amit reggel l�tt�l. – Kezdtem nagy nehezen mondand�mat. - Ugye nem mondtad el senkinek?

- �n nem l�ttam semmit. – Mosolygott sokat sejtet�en.

�n csak csod�lkozva meredtem r�.

- Mi�rt lemaradtam valamir�l? – K�rdezte mintha t�nyleg nem tudna semmit.

H�rtelen nem is tudtam mit sz�ljak. H�l�s voltam diszkr�ci�j��rt.

- Ha nincs m�s akkor befejezn�m a reggelit ha nincs ellene kifog�sod. – Azzal h�tat is ford�tott nekem �s beindult a h�zba engem ott hagyva d�bbenten.

Az�rt az ajt�b�l m�g tett egy megjegyz�st.

- De ha lehet legk�zelebb ink�bb Ichigo�kn�l tal�ljatok egym�sra. – V�gott sz�les vigyort r�m azt�n elt�nt a h�zban.

- NEM T�RT�NT SEMMI!!! – Kiab�ltam ut�na kikelve magamb�l.

 

- Mikor nem t�rt�nt semmi? – L�pett ap�m a h�tam m�g�.

Hangj�t�l m�g a v�r is megfagyott az ereimben. Vajon mi�ta �ll a h�tam m�g�tt?

K�nos vigyorral az arcomon fordultam meg.

- Te mit keresel itt? – N�ztem r� d�bbenten.

- Ennyire zavaralak?

- Nem! Dehogy is. – Hebegtem �s pr�b�ltam elrejteni reszket�semet.

„ Nem, nem zavarsz csak az �letemmel j�tszok ha r�j�ssz az �rz�seimre �s, hogy mi t�rt�nt az �jszaka. S�t nem az eny�mmel hanem Ichigo�val. Itt flang�lsz ahelyett, hogy Soul Society-ben riogatn�d a hollowkat.”

 

- Biztos, hogy j�l vagy? Nagyon s�padt lett�l h�rtelen. – �rdekl�d�tt hogyl�tem fel�l.

- Persze! Nincs semmi bajom.

„ A francokat! Az �letem lepergett el�ttem mikor meghallottam a hangodat �s mit ne mondjak nem volt t�l hossz� sz�val b�v�ten�m m�g a filmet ha nem baj?!

- Rendben. Csak az�rt j�ttem, hogy megn�zzem minden rendben van e veled �s m�r megy�nk is vissza.

„�s ezt nem lehetett volna egy pokollepk�n kereszt�l megk�rdezni?”

- J�l k�sz�n�m!

- H�t rendben! Akkor vigy�zz legk�zelebb jobban magadra! – El is indult, hogy megkeresse Renjit. Alig tett meg p�r l�p�st…

- Apa v�rj!

„ Mi a francot m�velek? Ichigo benn v�r �n meg vissza tartom? Tuti bevertem a fejem tegnap.”

El� l�ptem �s meg�leltem. P�r pillanatig csak csod�lkozva n�zett r�m majd karjaiba z�rt.

- Agg�dt�l �rtem? – N�ztem fel r�. Hisz hi�ba vagyok m�r feln�tt m�g mindig a v�ll�ig �rtem csup�n.

- Ezen mi�rt csod�lkozol? Hisz a l�nyom vagy.

Nem mondta ki, hogy igen de nekem ez a v�lasz is t�k�letesen megfelelt. Az � sz�j�b�l ez fel�rt egy hatalmas igennel.

Kibontakoztam �lel�s�b�l �s l�bujjhegyre �llva nyomtam egy hatalmas puszit az arc�ra.

- Nemsok�ra tal�lkozunk!

- Igen! Vigy�zz jobban a hollowkal. – �s avval t�vozott is.

„Istenem nem sejt semmit!”

 

Rep�lve l�ptem be a nappaliba.

- Reggelizel? – K�rdezte Kisuke.

- Igen! K�sz�n�m!

�s, hogy mi�rt ne tegyen c�lz�st Ichigo mellett kaptam helyet ami�rt cser�be begy�jthette rosszall� tekintetemet. � csak legyez�je m�g� b�jt sz�les vigyorral az arc�n. Mi persze egym�sra se mert�nk n�zni.

Legal�bb t�z perc telt el k�nos cs�ndben amit persze Urahara t�rt meg.

- Ichigo! Mi�rt nem seg�tesz Ayuminak egy kicsit a kardforgat�sban, hogy a tegnapi ne ism�tl�dj�n meg?

Ha szemmel embert lehetet volna �lni m�g be se tudta volna fejezni a mondat�t.

Engem annyira meglepett amit mondott �s ahogy mondta, hogy hangos fuldokl�sba kezdtem a f�lrenyelt rizsnek k�sz�nhet�en.

Miut�n Ichigo k�szs�gesen h�tba v�gott �s a rizsszem is letett arr�l, hogy a t�d�mbe  v�ndoroljon intenz�v szemmel ver�st alkalmaztam Urahar�n aki csak sejtelmesen mosolygott tov�bb mintha � nem  mondott volna semmit. Hisz � CSAK SEG�TENI akart.

- Ha szeretn� seg�tek! – Mondta Ichigo egyhang�an.

„ Mi van ma? Mindenki az �letemre t�r?

Gondoltam mik�zben pr�b�ltam a te�mat nem a velem szembe �l�re jutatni. B�r Kisuke volt �s meg�rdemelte volna, de az�rt �n szegr�l v�gr�l nemesi csal�db�l sz�rmazom �s ezt az�rt m�gsem illik.

- De csak ha � is szeretn�! – Kortyolt egyet Ichigo is a te�ba.

 

- Na �lljon meg a menet! – Csattant fel az id�k�zben visszat�r� Renji. – Te mi�ta vagy ilyen k�szs�ges? Mi a fene folyik itt?

Hatalmas, n�ma csend borult  a szob�ra amit p�r pillanattal k�s�bb csak az �n halk sikolyom t�rt meg mikor eljutott a tudatomig a hang forr�sa.

- Te mit keresel itt?

„ Hmmm! Mintha ezt ma m�r k�rdeztem volna.”

- Mindegy! Hagyd csak feladom a mai napot!

- A kapit�ny mondta, hogy sz�ks�g lehet r�m �gy maradnom kellett. – Vigyorgott a piros haj�.

„ Ja persze! �n meg hollow vagyok”

- Mi�rt valami baj van avval, hogy itt vagyok? – Vigyorgott tov�bb �nel�g�lten. Mind  a ketten t�k�letesen tiszt�ban voltunk vele mi�rt volt itt.

- Nem nincsen. - Mondtam durc�san.

Kezembe vettem a poharamat �s f�rk�szni kezdtem a tartalm�t mintha az �tmutat�st tudott volna valamire is adni.

- Ha befejezted a reggelit akkor le is mehet�nk a h�z alatti gyakorl�t�rre. – Mondta Ichigo olyan k�nnyed�n.

„ Persze persze. Bla bla bla!” – Jutott az elm�s gondolat az eszembe.

�gy �reztem a mai nap sor�n nem leszek t�bre k�pes.

 

Folyt. k�v...