5. fejezet: Kusza gondolatok �s egy hollow

 

Hossz� h�napok teltek, de bennem m�g mindig �l�nken �lt az eml�ke a shinigami helyettesnek. A negyedik h�nap v�g�re hivatalosan is shinigami lettem �s mi�rt ne legyen a sors velem kegyetlen a hatodik �rosztaghoz osztottak. �n tiltakoztam ap�m nem sz�lt semmit.

 

Persze m�g itt is figyelni akarta minden l�p�semet amit�l kezdtem megint kil�pni j� kisl�ny szerepemb�l, de azt m�r � is tudta, hogy a szobafogs�g el�g gyerekes lenne m�r egy h�sz�ves feln�tt l�nnyal szemben.

�gy csak a n�mas�g�val fegyelmezett amit�l a falra m�sztam.

 

Egyik cs�ndes d�lut�n mikor a birtokon m�lattam az id�t Rukia �lt le mell�m.

- Nem akarsz velem az emberek vil�g�ba j�nni? – K�rdezte alig hallhat�an mert ap�m t�l�nk nem messze �lt. El�sz�r azt hittem rosszul hallok.

Csak n�ztem Rukiara �s egyre sz�lesedett mosolyom.

- Akkor ezt vehetem igennek?

- Igen persze! – Csaptam r� el�g hangosan. B�r ne tettem volna.

- Mi az igen? – Hallottam ap�m m�ly hangj�t a h�tam m�g�tt.

- Semmi. Csak fecseg�nk. – Pr�b�ltam elt�ntetni gyan�j�t amit tudtam, hogy ezek ut�n k�ptelens�g.

Rukia csak sz� n�lk�l fel�llt �s t�vozott. �n meg sz�les mosollyal az arcomon pr�b�ltam nem ap�mra n�zni mert azonnal el�rulom, hogy nem csak �res n�i cseveg�s volt. B�r teljesen mindegy.

 

Alig k�t nappal k�s�bb j�tt a parancs, hogy ez alkalommal a hatodik �rosztagb�l �n is k�ldet�st kaptam az emberek vil�g�ba. Most ap�m tiltakozott hevesen, de h�l istennek nem volt mit tenni. El kellett engednie.

�gy alig egy f�l �ra m�lva m�r p�ttestbe l�pve s�t�ltam Karakura v�ros utc�j�n.

- Ez hihetetlen! El sem hiszem, hogy itt vagyunk. �s mikor… - Nem fejeztem be  a mondatot mert tudtam, hogy evvel v�gk�pp el�ruln�m magam, pedig Rukia m�r biztosan tudott mindent.

- �s mit mikor? – K�rdezett vissza �rtatlan mosollyal a sz�ja szeglet�be.

- Semmi. – Fordultam el pirulva.

- Mikor tal�lkozunk Ichigoval? – L�pett el�m.

- �n ilyet nem mondtam. – H�ztam fel a szem�ld�k�m.

- Az est�t  csal�dj�n�l t�ltj�k, de ez t�ged �gyse �rdekel sz�val te aludhatsz ak�r Urahara-n�l is.

Annyira ut�lom mikor kik�nyszer�tik bel�lem, hogy bevalljak valamit.

- Nem. J� lesz nekem ahol neked is. – �rultam el v�gk�pp magam.

- Igen?

- Igen. – Hajtottam le fejem, hogy a hajam takarja l�ngv�r�sen izz� arcomat.

-  H�t akkor mind a ketten Urahara-n�l alszunk. Pedig t�ged a Kurosaki csal�dn�l akartalak elsz�ll�soltatni.

„��������������������!!! Hogy mi�rt nem tudom �n befogni a sz�mat. Most nem v�ghatom r�, hogy az j� lesz nekem � csak maradjon Urahara-n�l.”

- Mondtam. Nekem b�rhol j� ahol neked.

Magamba persze �v�lt�ttem, hogy a sz�m megint el�bb j�rt minthogy gondolkodtam volna.

 

Ink�bb nem sz�ltam egy sz�t sem m�g meg nem l�ttuk Urahara kicsiny boltj�t. Kertben k�t gyerek j�tszott majd maga a bolt vezet�je t�rta sz�lesre  az ajt�t el�tt�nk.

- �dv�z�llek titeket! F�radjatok beljebb. – Invit�lt be.

Kereszt�l s�t�ltunk a bolton majd a nappaliban helyet foglaltunk.

Este fel� meg�rkezett Ichigo �s a bar�tai is. A nap k�zbeni Hollow t�mad�st besz�lt�k meg.

�n pr�b�ltam, de t�nyleg levenni a szemem a narancss�rga haj� fi�r�l, de valahogy mindig azon kaptam magam, hogy m�r nem is tudom mi�ta nem is pislogtam annyira n�zem �t.

Soha nem �reztem �gy senki ir�nt m�g. Rukia er�teljes oldalba l�k�se hozott vissza a val�s�gba.

- J�l vagy? – N�zett r�m Ichigo – Olyan v�r�s az arcod.

- I…igen persze. – Temettem kezeimbe v�r�sl� arcomat. – Ki kell mennem. Eln�z�st! – Pattantam fel �s siettem ki a szabadleveg�re.

Messzebb kellett lennem t�le, hogy �ssze tudjam szedni magam.

-„Ezt nem szabad!”

- Mit nem szabad? – K�rdezte egy f�rfihang a h�tam m�g�l

- Csak hangosan gondolkodtam!

- �s min? – Ahogy oldalra tekintettem megl�ttam Ichigot mit�l �jra elv�r�s�dtem. – Biztos, hogy j�l vagy?

„ Persze, hogy j�l vagyok, de egy cs�kodt�l m�g jobban lenn�k! �r isten mikre nem gondolok. Ezt abba kell hagynom” Hunytam le a szemem.

 

Mikor �jra feln�ztem egy barna szemp�rral tal�ltam szembe magam.

- Minden rendben? – H�zta fel szem�ld�keit a helyettes.

- Persze! Csak friss leveg�re van sz�ks�gem! – Azzal amilyen gyorsan tudtam elt�ntem a szeme el�l.

 

Ahogy a csendes utc�kat j�rtam a gondolatok csak �gy cik�ztak a fejembe.

„ Csak friss leveg�re van sz�ks�gem.” Ezt a kamu sz�veget, hisz az udvaron voltunk. Most tuti bolondnak n�z �s ahogy visszagondolok nem is t�ved sokat.

Mikor valamennyire kitisztultak a gondolatok a fejembe k�rbe is n�ztem merre j�rok. R��bredtem, hogy egy sz�momra ismeretlen helyen, r�ad�sul egyed�l s�t�ltam el �s most fogalmam sincs, hogy hol lehetek.

Ahogy nagyj�b�l felm�rtem a k�rny�ket �szrevettem egy cs�ndes kis parkot. Odas�t�ltam �s le�ltem az egyik hint�ra. H�tha valaki majd csak r�m tal�l. H�tha.

Ha egy�ltal�n felt�nik nekik ha egy darabig nem jelenek meg. H�tha.

�����. Ez nem az �n napom.

Ahogy ott �ltem a csendben �s a v�ros zajait hallgattam egy ismer�s sikolyszer� torz ki�lt�st hallottam. Lassan h�tra fordultam �s persze mi�rt is ne egy hatalmas Hollow �llt t�lem p�r l�p�snyire.

- Ez hivatalosan is egy pocs�k nap!

 

Kiugrottam a hint�b�l �s fut�snak eredtem a l�lek pedig ut�nam. H�tr�nyban voltam a hely ismerete n�lk�l.

- Finom l�lek. Nem kell futni. – Hallottam a hangj�t a h�tam m�g�tt.

- Engem te azt�n nem eszel meg. Az �n �letem ann�l �rt�kesebb, hogy egy mezei hollow vegye el.

Befordultam az egyik sarkon �s…

- Zs�kutca! Mit tegyek?

Agyam leblokkolt. Hi�ba v�geztem az akad�mi�n els�k�nt �les helyzetben, idegen helyen m�g soha nem harcoltam. R�ad�sul ez a p�ttest is alkalmatlan b�rmire.

Megfordultam �s d�monm�gi�val pr�b�lkoztam, de idegess�gemben elv�tettem. �gy mindh�t nincs m�s ki�t megpr�b�ltam felm�szni az egyik h�z melletti f�ra �s �gy h�tha �tjutok a fal m�sik fel�re ahol majd eg�rutat nyerhetek. H�t l�lek ide vagy oda a hollow se volt h�lye.

Mikor m�r majdnem a fa tetej�n voltam megl�kte annak a t�rzs�t amir�l �n persze hatalmasat zuhantam a kem�ny k�vezetre.

F�jdalmas zsibong�s j�rta v�gig minden porcik�m a kem�ny f�ldet �r�s ut�n.

K�rben�ztem �s ekkor beugrott. Hisz elhagyhatom ezt a testet �s ism�t n�lam az el�ny. �gy is tettem.

P�r pillanat m�lva kezemben a kardommal �s �jult �nbizalommal �lltam szemben a teremtm�nnyel. Csat�nk az �letem�rt megkezd�d�tt. Egyik karj�ba v�jtam �ppen kardom mikor a m�sikkal elkapta a torkom.

 

Ha �gy kell lennie h�t �gy lesz. �n megtettem mindent, de a tapasztalatlans�gom az �n vesztemre billentette a m�rleget.

M�g tettem egy utols� pr�b�lkoz�st, de kardom messze rep�lt t�lem. H�t itt a v�g. Lehunytam a szemem legyen aminek lennie kell.

 

P�r pillanattal k�s�bb �reztem ahogy testemet kellemes meleg �rassza el. Nem f�jt semmi, de a szemem m�g mindig nem mertem kinyitni. �reztem ahogy valami v�gig folyik a testemen mint egy kellemes meleg patak.

 

Folyt.k�v...