Mirai csendes szipog�sa fel�bresztette a mellette fekv�, �t �lel� Byakuy�t. Sz�k volt kettej�knek az egyszem�lyes �gy, de tal�n pont ett�l volt j� �rz�s volt �sszeb�jni. Helyhi�nyb�l kifoly�lag csak hossz� mocorg�s ut�n tudtak egym�s fel� fordulni. Mirai nem rejthette el k�nnyeit, f�leg, hogy siker�lt �sszevizeznie a f�rfi egyik karj�t. Annyira nem f�jt a h�ta, hogy ne tudjon rajta fek�dni, �s nem tehette meg, hogy nem n�z Byakuya szem�be. A szemekbe, melyek tal�n m�g sosem tekintettek �gy r�. Azokba a szemekbe, kiknek tulajdonosa miatt visszaj�tt Soul Societybe.

- Elaludtunk…

- El. K�zben pedig s�rt�l. - igaz�totta el Byakuya Mirai ezer ir�nyba �ll� frufruj�t - Mi�rt?

- Ne besz�lj�nk r�la.

Nem volt benne biztos, hogy helyes dolog el�rasztani a f�rfit a felgy�lemlett szeretet�vel, holott konkr�tan m�g arra sem v�laszolt, hogy elfogadja-e a k�l�n l�nyk�r�st. Az �lel�s az�rt mindkettej�k r�sz�r�l jelentett valamit. Mirai tiszta sz�v�b�l v�gyott r�, de ugyanakkor tartott att�l, hogy Byakuya sosem vetk�zi le a t�vols�gtart�s�t.

- Sz�val, nem mondod ki t�bbet? - k�stolgatta a kapit�ny Mirai �rzelmeit - Majd teszek r�la, hogy…

K�sz�lt, hogy hal�nt�kon cs�kolja a l�nyt, �m miel�tt ajkai hozz��rtek volna a b�r�hez, kopog�s zavarta meg. Vissza�lt�tte a m�r j�l megszokott kem�ny, fapofa k�ls�t �s enged�lyt adott az ajt�n k�v�l �ll�nak, hogy bej�het. Renji volt az, aki szemles�tve l�pett be, nehogy megint valami „nem neki val�t” l�sson. Az el�bbi �lel�s is rosszul esett neki, hi�ba bizonygatta, hogy nem haragszik.

Byakuya fel�lt, maga mell� seg�tette Mirait, mik�zben v�gigh�zta kez�t a l�ny s�r�lt h�t�n. Mintha egyenesen Renjinek sz�nta volna…

- Tess�k. - adta meg a sz�t a f�ldet tanulm�nyoz� hadnagy�nak.

- El�sz�r is: Unohana kapit�ny mindj�rt itt lesz, hogy kezelje �n�ket. M�sodszor… - futott sz�les vigyor az arc�ra - M�sodszor, Zaraki kapit�ny azt �zenni, id�zem: „ha Kuchiki most akarja megdugni Mirait, �n kiher�lem”, id�zet v�ge.

Renji nagyot nyelt, mert nem akart tiszteletlen�l f�ld�n gurulni a nevet�st�l. Mirai az els� d�bbenet ut�n halkan k�romkodott egyet, kez�t a sz�j�ra tapasztotta, majd k�rd�n Byakuy�ra n�zett. Elpirul�s zavarts�gban szemeztek �ssze, mialatt Renji kiszaladt a szob�b�l, hogy ne el�tt�k nyer�tse el mag�t. Ha m�r kettej�k k�z�l Byakuya nyert, kis kip�c�z�s m�g nem �rthat. F�lt�keny volt �s k�sz, de j�l esett neki zavarba hozni �ket.

- H�, ezt a fejet, amit a kapit�ny v�gott! - kacar�szott j��z�en - M�g j�, hogy nem mondtam, szerintem Zarakinak tetszik Mirai… eh!

Egy perc m�lva er�ltetett kifejez�stelens�ggel ment vissza hozz�juk. Byakuya m�g mindig leforr�zva, szok�sos nemes tart�s�val meredt maga el�, mialatt Mirai kisl�nyos szem�rmess�ggel pislogott r�.

- �rtem. - sz�lalt meg kim�rten a kapit�ny - �zenem Zaraki kapit�nynak, hogy legyen t�relemmel. Mirai az �n osztagom tagja, nem mellesleg a menyasszonyom. Sz� sem lehet r�la, hogy olyan barb�rokn�l aludjon. K�l�nben k�rh�zban vagyunk, biztos nem itt fogok… na, j�. Ne hozz ki a sodromb�l, Renji.

Ink�bb nem fejezte be, mert ami legel�sz�r esz�be jutott, az nem illett volna hozz�. Kuchiki Byakuya nem „po�nkodik” szexszel, nulla humor�rz�kkel meg pl�ne nem. B�r ma felett�bb j� kedv�ben lehet, olyanokat mondott Mirainak is…

- Igenis. Mondjam esetleg azt, hogy majd mindig d�lel�tt megy Mirai… azaz Mirai- san?

- Mondhatod. �s m�g valami: k�ld haza az �r�ket.

- M�r megtettem. - vallotta be Renji - �s behoztam a kulcsot az asztalra.

�rezhet� volt n�mi fesz�lts�g a p�rbesz�d sor�n, de Byakuy�nak fontosabb dolga is volt, minthogy a kish�j�n kiv�gzett hadnagy�val rendezze a viszony�t.

- Sz�val… - kezdte Mirai, miut�n megint kettesben maradtak - Visszakapom a r�gi szob�m?

- Nem eg�szen…

Azonban ism�telten nem b�rt pontot tenni a mondand�ja a v�g�re, mert a folyos� fel�l felcsend�lt Unohana kapit�ny kedves hangja.

- Hogy vannak? - l�pett be hozz�juk, s elmosolyodott az egym�s mellett b�k�ben �l� Byakuya �s Mirai l�tt�n - �gy l�tom, m�r sokkal jobban.

- Igen. - er�s�tette meg Mirai, akinek arc�n k�l�n�s, boldogs�gra cseppet sem eml�keztet� der� �lt.

Val�ban nem �rzett felh�tlen boldogs�got. Byakuya megbocs�tott neki, de nagyon �gy t�nt, hogy maximum �gy folytat�dik a viszonyuk, ahogy a jegyess�g�k k�zep�n a sz�m�zet�s miatt abbamaradt. Azt Mirai is tudta, hogy meg kell nyugodniuk, nem volt m�g olyan r�gen az a hevesre sikeredett vallom�s. Sokkol� lehet olyat szeretni, aki ellen �vtizedekig k�zzel- l�bbal tiltakozott, aki �rdektelens�get mutatott ir�nta �s aki megbocs�tott neki a hallgatni is sz�rny� kit�r�s��rt.

- Nem tudom, mennyire zavarok… Csak hoztam magammal egy hegek elt�ntet�s�re val� kr�met. Kenj�k be sz�pen egym�st este. - mutatta a gy�gy�t� sejtelmes mosollyal az arc�n - De csak k�m�letesen!

Mirai ism�telten csak pislogott Unohana kapit�ny egy�ttalv�sr�l sz�l� rejtett utal�s�n �s Byakuya azonnali v�lasz�n. A „k�m�letesen” sz�n egyenesen sz�vinfarktust kapott. Ekkora k�jenc lenne, vagy valamit f�lre�rtett?

Ebben a m�sodpercben gyermeki vis�t�s �s f�rfiak kiab�l�sa verte fel a k�rh�zat. Yachiru hadnagy mindenkit arcon l�pett, aki meg akarta �ll�tani.

- Mirai! Mirai! - ki�ltozta m�r messzir�l - Ken- chan m�r ideges, hoool vagy?

Ha minden igaz, csak a kisl�ny �rkezik, aki a kapit�nya n�lk�l is k�sz katasztr�fa h�r�ben �llt. Csoda, hogy idetal�lt egyed�l.

- H�t itt vagy Mirai! �s Byakushi is! Unohana n�ni! - �rvendezett.

- Byakushi? - fogott padl�t Byakuya a beceneve hallat�n - Ezt a sz�gyent…

- Ken- chan m�r nagyon v�r, Mirai!                                

- El tudom k�pzelni… - motyogta Byakuya elford�tott fejjel - Mond meg a kapit�nyodnak, hogy nem engedem n�latok aludni.

Yachiru lefel� g�rb�tett sz�jjal szomorkodott:

- Gonosz vagy, Byakushi! - mutatott r�.

- Ne b�sulj! - vette �t a sz�t Mirai - Sokat leszek n�latok �s fel�lem ugr�k�telezhetsz az ostorommal… miut�n visszakaptam a f�kapit�nyt�l.

- J�l van, gyer�nk, Yachiru. - terelte ki Unohana - Hagyjuk �ket pihenni!

A kapit�ny m�g visszan�zett r�juk az ajt�b�l, majd els�t�lt a kis hadnaggyal. Mirai felkelt az �gyr�l, �s tenyer�vel a szemetesv�d�rbe s�p�rte az el�getett szerz�d�s hamvait. Mi�ta nagykor�, eg�sz �let�t ez az imm�r semmiv� lett irat hat�rozta meg. V�ltoz�st rem�lt, amihez k�sz volt bizonyos l�p�seket tenni.

- Mindj�rt lesz�ll az este. - kelt fel Byakuya is - Induljunk haza…

Haza… e sok�rtelm� sz� azt jelentette Mirainak, hogy visszat�r abba a h�zba, ahol k�nyszer�s�gb�l lakott, �s ahol m�lt h�ten k�zel ker�lt a r�eszm�l�shez, hogy minden megv�ltozott.

Byakuya f�s� h�j�n az ujjaival f�s�lgette ki a haj�t. Csatjai �sszet�rtek az Ichigo elleni harcban, de darabig meglesz n�lk�l�k. m�g d�lel�tt k�retett mag�nak egy �j egyenruh�t, ezt k�sz�lt most felvenni. A szekr�nyhez menet meg�rintette Mirai kez�t �s a f�l�be s�gta: haza. A l�ny l�bai beleremegtek mind a sz�ba, mind a k�zels�gbe. M�r majdnem elhat�rozta, hogy �t bizony nem �rdekli, mit sz�l hozz� �s megcs�kolja a f�rfit, mikor az elszakadt t�le. Csal�d�sa le�rhatatlan volt.

- Fel�lt�z�m.

Ez id�ig rendben, de Mirai k�nytelen lesz b�rt�nszerk�ban v�gigvonulni a v�roson…

Kint az utc�n, ahogy Mirai el�re v�rta, ugyan�gy l�pkedtek egym�s mellett, ak�r kor�bban, mintha nem is ismert�k volna egym�st. Osztaguk kapuj�t elhagyva az els� szembej�v�, majd el�tt�k meghajl� ismer�s l�tt�n Byakuya m�gis megfogta a kicsit m�g�tte halad� l�ny kez�t. Mirai gyeng�den elmosolyodott, de hirtelen megtorpant, mert a kapit�ny nem arra vezette, amerre el�zetesen letudt�k. S�t, arra, amerre legkev�sb� sem szeretett volna menni: Hisana szent�lye fel�.

- Sejtettem, hogy h�ts� sz�nd�kkal fogtad meg a kezem. - c�vekelt le makacsul, s m�g s�padtabb� v�lt, mint amilyen a t�bbnapos f�nyhi�nyt�l alapb�l volt - �n oda be nem teszem a l�bam!

- Tiszt�znom kell valamit. - n�zett r� Byakuya - Csak most az egyszer tarts velem… t�ged is �rint.

Mirai �gy sem volt k�v�ncsi r�. Akkor ink�bb Zaraki kapit�ny!

- Megs�rt�dsz, vagy sem, de r� sem tudn�k n�zni a fot�j�ra! - mondott ellen Byakuya higgadt szavainak.

- Akkor csukd be a szemed. Hallanod kell, amit mondani sz�nd�kozok. - ragadta meg a l�ny �v�n�l alig v�konyabb csukl�j�t - Kis f�lt�keny…

Mirai el�g fesz�lt lett, de k�pes volt annyira elnyomni a d�h�t, hogy k�l�n�sk�ppen ne bosszantsa fel Byakuy�t. Er�sen hezit�lt rajta, hogy vil�gg� szalad. Igen, f�lt�keny volt, �s nem akarta, hogy ezt a fegyvert orvul felhaszn�lj�k ellene.

- Ez is beletartozik a nekem adott bocs�natodba?

- Nem igaz�n… Ezzel magamnak tartozom. Gyere, Mirai, nincs mit�l f�lned.

Persze nem nyugodott meg, s m�r izgatotts�g�t sem fojtotta el. Kicsi az es�ly, hogy �gy viselkedjen, mint a Soukyoku hegy�n, de abszol�t nem akarta Byakuya �radoz�s�t hallani a volt feles�g�r�l. Ahogy mind jobban megk�zel�tett�k a helyet, egyre hevesebben vert a sz�ve. Byakuy�n semmi �rzelem nem l�tszott, teljesen kif�rk�szhetetlen maradt. Amint elh�zta az ajt�t, szorosabban fogta Mirai kez�t, nehogy kit�pje mag�t �s elfusson. A fullaszt� helyis�gbe l�pve azonnal nyomaszt� s�ly telepedett r�. Eddig sem volt j�l, nem hi�nyzott ez is…

Byakuya kinyitotta a f�nyk�pet rejt� szekr�nyajt�t �s seiza �l�sbe helyezkedett. Szinte er�szakkal h�zta maga ut�n Mirait is, aki ny�sz�r�gve fejezte ki nemtetsz�s�t. Egy m�sodpercre r�n�zett a k�pre, s mi v�g�dott be a tudat�ba? Ez az a n�, akit Byakuya szeretett. Akit tudott szeretni. F�jt neki az elk�pzel�s is, hogy Byakuya megoszthatta vele m�st�l rejtett mosoly�t.

- L�gy sz�ves, hallgass v�gig �s ne sz�lj k�zbe. - k�rte Mirait�l parancshoz k�pest eg�szen l�gyan.

- Nem igaz… gy�va m�don mindj�rt els�rom magam! - ki�ltott fel mag�ban - J�.

- Hisana… - sz�l�totta meg a kapit�ny az �t k�r�lleng� eml�keket - R�g nem voltam itt, bocs�ss meg. Biztosan meg�rted, hogy neh�z id�szakon vagyok most t�l.

E tapintatos hangnem sz�gesdr�tk�nt sz�r�dott Mirai sz�v�be. Byakuya hangja most olyan… m�s volt. M�g sosem hallotta ilyen �szinte �rzelemmel besz�lni. M�r- m�r kicsordult a k�nnye, igyekezett szil�rdan tartani mag�t, s v�rta, hogy a f�rfi elmondhassa, amit akart.

- Rukia j�l van… sajnos kem�nynek kellett vele lennem. R�b�zom, hogy megb�k�ljen… De nem miatta vagyok, vagyunk itt. Bemutatok neked valakit… - pillantott Miraira, aki ezt nem l�thatta, mivel a padl�n tartotta megviselt tekintet�t - Tal�n ismered is… � a J�v�m.

Mirainak musz�j volt felkapnia a fej�t az utols� mondatra. Hi�ba akart mondani valamit, Byakuya a sz�j�ra tette az ujj�t.

- Shh… ha sz�t k�rsz, mindj�rt megkapod.

Apr�t b�lintott, hogy �rti. Byakuya elvette a kez�t a sz�j�r�l, �s folytatta:

- Nem csak a J�v�m, hanem egyike a h�rom b�szkes�gemnek. Te, Rukia �s Mirai… Ti vagytok a b�szkes�geim.

Mirai megint megtelt v�ratlanul j�tt �rzelemmel. F�lt�kenys�ge mell� bef�szkel�d�tt a szeretni akar�s, aminek h�la az el�bbi egyre gyeng�bb� foszlott.

- Hisana, nem k�rdezem, hogy eleget szerettelek-e… Szerettelek, szeretlek, de neki is helyet adok. Mondtam, �… � a J�v�m.

A l�ny eddig b�rta c�rn�val, hogy ne eressze szabadj�ra bel�lr�l mardos� k�nnyeit. Nem hitte volna, hogy Byakuya ilyen sz�peket fog mondani, amit r�szben neki is sz�nt. M�r nem sajn�lta, hogy s�rva fakadt, mert ez a k�nnyhullat�s jobban esett neki, mint az elm�lt h�ten b�rmelyik. 

- Miraival t�bb id�t t�lt�ttem, mint veled, m�gsem b�ntam �gy vele, ahogy meg�rdemelte volna. Ez�rt csakis t�le kell bocs�natot k�rnem.

Byakuya k�zelebb �lt hozz�, �tkarolta, de nem n�zett r�, nehogy ne b�rja befejezni az �rzelmekkel t�lcsordult monol�got.

- Bocs�ss meg, Mirai. Itt, Hisana el�tt �g�rem meg, hogy k�rp�tollak a s�relmek�rt. R�d hagyom, hogy gy�l�ld a M�ltam. T�gy sz�ved bel�t�sa szerint. De ha m�r nem szeretsz, t�bb� nem n�zem el a gy�l�leted meg a Renjivel val� nem is tudom, milyen m�lys�g� aff�rodat. El ne mes�ld a r�szleteket… - nyomat�kos�totta - M�g valami… nem v�laszolt�l a d�lut�ni k�rd�semre, hogy hozz�m j�ssz- e.

Mirai megt�r�lte s�r�st�l v�r�s szemeit, s v�gre mindenf�le szalonk�ptelen gondolat n�lk�l n�zett fel a f�nyk�pre. A ki tudja h�nyadik l�nyk�r�sre elj�tt az id� kicsit megenyh�lni… Kezeit a padl�ra helyezte, s Byakuya legnagyobb megr�k�ny�d�s�re meghajolt az olt�r el�tt.

- Hisana… Veled egy id�ben halt meg az any�m, �gy a k�zelm�ltig nem �rdekelt�l. Nem zavart�l sok vizet a szememben a jegyess�g h�sz alatt sem. Most viszont irigy �s f�lt�keny vagyok! Egyre csak az a k�rd�s gy�t�r, hogy mit�l volt�l t�bb mint �n? Te vagy a bizony�t�k, hogy Byakuya- sama nem olyan, mint ahogy �n megismertem. Engedd meg, hogy el�ttem is az legyen, akit te szerett�l!

- Megengedi. - v�laszolt a f�rfi, mik�zben k�rk�r�sen simogatta a leborult Mirai h�t�t - Szeretne engem ism�t mosolyogni l�tni…

Ugyan nem mosolygott, de fura �llapotba ker�lt M�ltja �s J�v�je �rv�ny�ben, amit�l picit � is el�rz�keny�lt.

- Nem vagy se t�bb, se kevesebb, mint �. Annyi a titok, hogy �sszehasonl�thatatlanul k�l�nb�zt�k. M�r tudtomra adtad, hogy te is tudsz szeretni. V�rom, hogy tiszta sz�vb�l, korl�tok n�lk�l kimutasd.

Mirai �l�helyzetbe egyenesedett. R�n�zett a mellette �l�, f�lig-meddig m�r �t �lel� f�rfira, de alig l�tta a k�nnyeit�l �s a k�zben lenyugv� Nap keltette s�t�tt�l. Egy meghat� �nvallom�s szem- �s f�ltan�ja lehetett, ami v�g�rv�nyesen eld�nt�tte, hogy Kuchiki Byakuy�ban ezent�l m�s embert fog l�tni.

- Ennyit akartam mondani, egyetlen sz�t sem b�ntam meg. - �llt fel a kapit�ny, s odal�pett a szekr�nyhez, hogy becsukja - K�sz�n�m a M�ltat… K�sz�nt�m a J�v�m.

L�gy fuvallat szaladt v�gig a helyis�gben, amint elz�rta a k�pet. Az �giek teh�t �ld�sukat adt�k r�juk…

A f�ld�n kuporg� Mirai abbahagyta a pityerg�st, mert m�r nagyon elege volt, hogy m�st se csin�l, minthogy az egereket itatja. V�gig nehez�re esett csendes n�mas�gba burkol�zva hallgatnia. Byakuya �gy viselkedett, ahogy �el�tte m�g soha, �s ez egy�ltal�n nem volt riaszt� a sz�m�ra…

- Most m�r kvittek vagyunk, Mirai. A hegyen te mondtad el, mi b�nt, ma �n. - seg�tette fel - K�sz�n�m, hogy maradt�l… Hazamehet�nk.

Nagyot n�tt ezzel a l�ny szem�ben. Kider�lt, hogy igenis van sz�ve, ami k�zel fogja engedni �t mag�hoz.

- M�g nem.

- Nem? - k�rdezett vissza Byakuya, de m�g ezt is alig tudta kiny�gni, mert Mirai szorosan hozz�simult �s mag�hoz �lelte.

- V�laszom a sokszor feltett k�rd�sedre: igen.

- �r�l�k… - �lelte vissza - Mit sz�ln�l hozz�, ha csak r�lunk sz�lna az este?

Mirai szerette volna �gy �rtelmezni, hogy e h�v�s f�rfi - mint ahogyan m�r el�fordult - megolvad egy szenved�lyesebb egy�ttl�t erej�ig. Azt m�r ismerte, de roppant m�d �rdekelte, milyen lehet, amikor nem csup�n egy �r�csk�n �t szereti. Byakuya kicsit pr�d, de h�t nemesekt�l mit v�r az ember… Ez j�rt a fej�ben, ahogyan v�gig k�zen fogva, siet�sen szedt�k l�baikat a nagybet�s otthon fel�.

A kapit�ny szob�ja megannyi eml�ket id�zett fel benn�k, k�zt�k Mirai m�lt heti l�togat�s�t, mikor egy kis pusztakezes harc ut�n Byakuya provok�l�s�ra az �gyban k�t�ttek ki. Vagy a legels� alkalom, ami m�r nem volt ilyen kellemes. Eltekintve az ezernyi rossz eml�kt�l, Mirai csakugyan �gy �rezte, hazat�rt.

- Sz�pen elk�sz�tettek mindent… - jegyzete meg a f�rfi legink�bb csak mag�ban.

� nem adott ki parancsot, hogy takar�ts�k ki a szob�j�t, ez�rt azt gyan�totta, hogy Unohana kapit�ny int�zkedett a nev�ben. Term�szetesen nem haragudott r�, legal�bb nem kosz �s rendetlens�g fogadta a v�gleg hazat�r� Mirait. Miden csillogott- villogott, �s nagyobbra cser�lt�k a futont. 

- Milyen j�l tett�k… - mondta Byakuya m�g mindig csak mag�nak.

Nem j�rt k�s�re az id�, nem is besz�ltek �ssze, de mindketten a f�rd� fel� tekintettek.

- Meg akarok szabadulni ett�l a r�ms�gt�l magamon… - illette Mirai burkolt szidalmakkal a b�rt�nben hordott ruh�t.

- �s ezt is elint�zz�k. - szedte el� Byakuya az Unohan�t�l kapott kr�met.

Azzal az egy�rtelm� sz�nd�kkal hagyta r�juk, hogy egym�s kezel�se majd seg�t nekik ellazulni a b�k�l�s megkoron�z�s�hoz, azonban bent a f�rd�ben, csod�k csod�j�ra vetk�z�s k�zben sem szabadultak el a v�gyak. Tudatosan t�rt�ztett�k magukat, m�g csak meg sem cs�kolt�k egym�st. Azt m�r igaz�n megtehett�k volna, ha m�r eg�sz d�lut�n nem t�rt�nt meg.

- M�r alig l�tszik… - h�zta v�gig Mirai a kez�t Byakuya oldal�n, ahov� a legs�lyosabb sebet kapta.

A f�rfi izmai megremegtek a fut� �rint�s nyom�n �s mind t�bbet k�veteltek. Esz�vel pr�b�lta legy�rni v�gy�d�s�t, de Mirai meztelen k�zels�ge miatt ez nagyon nehezen ment. El�sz�r hagyta, hogy menyasszonya f�r�dj�n, �m nem volt neki el�g, hogy n�zi. Le�lt a k�d mell� �s megmosta Mirai halv�nyod� sebt�l szok�sosn�l �rz�kenyebb h�t�t. Eloszlatta rajta a kellemes illat� kr�met, majd ujjbegyeivel leheletfinoman belemassz�rozta azt. A m�velet ut�n lemosta r�la a fel nem sz�v�d� r�teget �s belecs�kolt Mirai tark�j�ba. Szakadatlanul v�konyodott a hat�r, ami visszafogta �ket. Az eddig kar�t nyelt p�zban �l� l�ny megfordult �s a kerek k�d �tellenes pontj�ba h�z�dott, hogy helyet adjon a m�siknak, ha esetleg csatlakozni szeretne hozz�. Nem kellettek szavak, elegend�nek bizonyult egy sz�v�lyes mosoly, ami becsalogatta Byakuy�t a v�zbe. Mirai is �ppen hogy kib�rta, hogy ne �hes oroszl�nk�nt vesse r� mag�t. Helyette dorombol� cicak�nt simult hozz�, l�baival �tfogta a cs�p�j�t, s karjaival belekapaszkodott a nyak�ba.

- Felel�tlen cselekedet… - suttogta Byakuya a v�gre nem s�r�st�l, hanem testi k�v�nalomt�l f�tyolos szem� l�nynak, s m�ly s�haj k�s�ret�ben v�ll�ra hajtotta a fej�t.

Ajkaival cir�gatta a b�r�t, mert j�l tudta, hogy Mirai szereti, ha nyak�t k�nyezteti. Legsz�vesebben itt a v�zben falta volna fel, amit mind felhev�ltebb, kutakod�bb simogat�sokkal bizony�tott. Mirai viszonozta a tapogat�st, mik�zben majd’ megveszett a cs�kj��rt. Szuszogva, vakon kereste meg Byakuya seb�t, s mintegy pofonv�gva saj�t v�gyait, elszakadt a f�rfit�l, s �gy mosolygott r�, mint aki eg�szen m�shol j�r. M�shol is j�rt. Pirul� arccal ny�lt ki a gy�gy�t� kr�m�rt. Byakuya is �rezte, hogy a legjobbkor hagyt�k abba az el�j�t�kkal fel�r� simogat�st.

- Szerintem ne sz�tsunk felesleges v�gyakat vele… - vette el t�le a t�gelyt.

- De, de! - szerezte vissza Mirai - �gy csin�lom, hogy ne f�jjon.

- Nem f�j.

- Att�l, hogy csikland�s vagy az oldalon, nem r�zol le… - �lt Mirai a combjaira, de vigy�zott, hogy v�rb�s�ggel k�zd� �l�k ne �rjen �ssze.

Byakuya lehunyt szemmel �s k�l�n�sebb izomr�ndul�s n�lk�l viselte, hogy Mirai lekenje az oldal�t. Mikor a l�ny kezecsk�i let�vedtek a kezelend� t�jr�l, m�r elfelejtett�k azon kapni magukat, hogy megint �sszegabalyodtak.

- Hiszen te felizgult�l…

- Csod�lkozol? - lihegte Byakuya Mirai f�l�be.

Nem t�volodott el az arc�t�l. M�g sosem n�ztek egym�sra ilyen b�d�t� k�nnal. Mindkettej�kben felvillant, hogy ideje megkapni test�k a meg�rdemelt jutalm�t… �s e testi kiel�g�l�ssel lelk�k is �sszeforrhat. Mirai meg�rintette a f�rfi ajkait, majd sorra elpattan� idegsz�laikon t�ncolva megcs�kolta. Egy- k�t k�stol�st �s Byakuya kapcsol�s�t k�vet�en elm�ly�ltek az �lm�nyben, �s egym�shoz m�g k�zelebb h�z�dva cs�kolt�k egym�st.

- Szeretn�d?

- Csak ha te is… - t�rt r� Mirai Byakuya nyak�ra.

- Az el�bb m�r kider�lt, hogy �n is…

P�rbesz�d�k ink�bb volt zil�l�s, mint �rtelmes besz�d, de ugyanarra �h�toztak: hogy m�shol folytass�k a tulajdonk�ppen m�r megkezdett egy�ttl�tet. Hogy ne �ztassanak el mindent, egy- egy t�r�lk�z�t tekertek magukra, s abban tett�k meg ezt a felsz�tott �llapotban v�gtelennek tetsz� utat az �gyig, ahol azonnal megszabadultak az �ket feleslegesen takar� holmikt�l. Mirai sz�vesen maradt volna a kezdem�nyez� f�l, de k�szs�gesen �tadta az ir�ny�t�st. M�g nem fek�dtek el, hanem farkasszemet n�zve simogatt�k egym�s h�t�t. Byakuya komor k�ls� p�nc�lja valahol a k�rh�zban maradt, Mirai t�lcsordul� szeretethi�nnyal v�v�dott. Baj�nak enyh�t�je gy�gy�rt keresve d�rg�l�z�tt hozz�, �s cs�k k�zben lassank�nt fektette hanyatt. A l�ny sz�j�r�l �tv�ndorolt a nyak�ra, le szegycsontj�ra, onnan a melleire, amit�l Mirai ny�gd�csel�se nem maradt el. Nem �rdekelte, hogy nyoma lesz a sz�vogat�soknak �s finomkod� harap�soknak, ami azt jelenti majd, hogy j�l �rezt�k maguk.

Mirai lentebb helyezkedett, �s als� ajk�val, mintha csak nyalogatta volna, v�gigcir�gatta a f�rfi mellkas�t.

- Annyira szeretlek… - hajtotta fej�t Byakuya izgalomt�l vadul dobog� sz�v�re.

� m�ly morg�ssal v�laszolt az �lvezetre �s a vallom�sra. V�gre nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt is hallhatta ezt a lavin�t elind�t� sz�t, m�gsem b�rt r� felelni. A bizony�t�sra viszont el�g er�t �rzett mag�ban. Egyik kez�vel megt�maszkodott Mirai feje mellett, a m�sikat a l�ny eg�sz test�n v�gigh�zva a combjain�l �ll�totta meg. � �rtette a c�lz�st. Olyan sz�leste t�rta l�bait, hogy Byakuya bef�rhessen k�z�j�k. R�nehezedett a belekapaszkod� Miraira, hosszan megcs�kolta �s lassan, mintha el�sz�r k�sz�lt volna megtenni, egyes�lt vele. M�g nem mozdult meg, hagyta, hogy el�bb Mirai k�nyelmesen elhelyezkedjen alatta.

- K�rlek…

Byakuya a reszket� k�ny�rg�sre v�get vetett a mozdulatlan, gy�ny�r�rt szomjaz� v�rakoz�snak. Semmi kapkod� mozdulat vagy t�lz� lass�s�g, csak test�k egyenletes k�zeled�se �s t�volod�sa keveredett �lvezet�k hangjaival. Mirai felh�zta a l�bait �s k�r�lfonta vel�k a szeretett Byakuya cs�p�j�t. Lehunyt szem�ket felnyitva p�r m�sodpercig csod�lt�k egym�s gy�ny�r�s�gt�l kisimult arc�t, azt�n homlokukat �ssze�rintetve j�rt�k tov�bb test�k �si t�nc�t. A szavak csak megt�rt�k volna az �ket bebor�t� var�zsfelh�t.

Mirai az egy�tt t�lt�tt �vek alatt, ha kiv�telesen �lvezte is az aktust, csak ritk�n el�g�lt ki, f�leg hogy Byakuya a saj�t gy�ny�re ut�n m�r nem t�r�d�tt vele. Egyik kiv�tel pont a m�lt heti szenved�lyesnek mondhat� alkalom volt, de m�g az sem �rt nyom�ba mindannak, ami ma este eddig t�rt�nt. Ez most olyan, amilyennek k�t �sszetartoz� f�l k�z�tt lennie kell: odaad� �s mindk�t f�l sz�m�ra �lvezetes. Mirai szerette volna jobban elh�zni, de m�r akkor tudta, hogy � fog hamarabb el�lvezni, mikor �lete p�rja v�gigsim�tott az �l�n. Sosem k�v�nta ennyire �rj�t�en a szeretkez�st. Felforr�sodott test�ben p�kh�l�szer�en �radt sz�t a k�j, ahogy egy halk sikkant�ssal cs�csra �rt. Am�g leveg��rt kapkodott, Byakuya pihen�sk�pp let�r�lte gy�ngy�z� homlokukat �s megt�maszkodott Mirai v�llainak magass�g�ban. A l�ny ism�t sz�tt�rta el�bb kiny�jtott l�bait, hogy jelezze Byakuy�nak, az � �lvezete j�n, aki az im�ntin�l kicsit moh�bban vette birtokba Mirai test�t, hogy mihamarabb csatlakozhasson hozz� a megk�nnyebb�l�st hoz� kiel�g�l�sben. Neki most az volt a fontos, hogy a l�nyt boldogg� tegye. Er�teljesebb mozdulatain�l m�g leveg�t sem vett, ez�rt n�h�nyszor l�gszomjasan zil�lt oxig�n ut�n. Mirait kifejezetten izgatta, hogy ennyire bele�lte mag�t, ennyire hangosak m�g sosem voltak, csoda, ha a h�z t�bbi r�sz�n nem hallott�k m�sok is. Byakuya hosszan pr�selte ki t�dej�b�l a leveg�t gy�ny�r�s�ge cs�cs�n, majd �tszellem�lt tekintettel sz�ra nyitotta ajkait. J�les� kimer�lts�ge el�sz�r nem hagyta, hogy gondolat�t szavakk� form�lhassa. Megcs�kolta a hozz� hasonl�an ver�t�kt�l nedves b�r� l�nyt, h�tha visszanyeri a hangj�t.

- Szeretlek…

Hogy orgazmus lepte elm�vel, vagy tiszta fejjel ejtette-e ki e sz�t, l�nyegtelen. Mirai �jabb del�riumba zuhant a f�rfi sz�vb�l j�v�, meghitt mosoly�t�l. Mosoly, ami m�t�l az �v� is…

- Byakuya- sama, te… - hat�dott meg - Komolyan…

A f�rfi lesz�llt r�la, �s k�ny�k�re nehezedve fordult a l�ny fel�.

- �n ne lenn�k komoly? - k�rdezte sz�nd�ka szerint incselkedve, ami az �terbe kiker�lve nem igaz�n hatott annak. 

Visszak�rdez�se ut�n fel�lt, mag�ra tekerte a percekkel kor�bban ledobott t�r�lk�z�t �s kom�tosan els�t�lt a f�rd�be. Mirai kuncogva sietett ut�na, s az ajt� el�tt anyasz�lt meztelen a h�t�ra ugrott.

- Kuchiki Byakuya, �n mindenhogy szeretlek… - fogta �t a mellkas�t - Ha soha t�bbet nem mosolyogsz r�m, akkor az el�bbit �r�kre eszembe v�sem.

A kapit�ny lefejtette mag�r�l a l�ny kezeit �s szembefordult vele. Hihetetlen b�k�vel n�zett r�, Mirai azt hitte, ilyen nem is l�tezik.

- Ha nem mosolyogn�k t�bbet, azzal megszegn�m az �g�retem… - cs�kolta homlokon - Gy�ny�r� vagy…

Byakuya h�v�s sz�ps�g elnevez�s�b�l - legal�bbis Mirai el�tt - m�r csak a sz�ps�g maradt. Ma h�sz �v keser�s�ge halt ki mindkettej�k sz�v�b�l, nagyon meg�rdemlik a szenved�lyes �jszak�kat, az egym�s mellett meg�lt reggeleket �s - att�l f�gg, err�l Byakuya hogyan v�lekedik - a mindenki el�tt kimutatott �sszetartoz�sukat. A nemesek nem sz�ks�gszer�en boldogtalanok… egy rosszul kiv�lasztott p�r nagyban elronthatja az egy�ni sorsukat. A Kuchiki �s a Setsu csal�d m�giscsak j�l tette, hogy meg�llapodtak. Ugyan az egyik szerz�d�s odalett, az�rt nem veszett k�rba, hanem saj�t hamvaib�l f�nixmad�rk�nt t�madt fel. Ha �tlagos �letet hoz a k�t �rintettnek, vagyis Mirai teljes�ti a csal�dja akarat�t, hozz�megy egy f�nemeshez, �s ha ut�dja is sz�letik, megmenti kl�nj�t a kihal�st�l, � �s Byakuya m�r megkapt�k a leg�rt�kesebb, szerz�d�sben nem szerepl� t�telt: olyan t�rsat, akivel most t�z �v mag�nyt kell bep�tolni.

- …J�v�m.