Miraihoz sem m�snap, sem ut�na nem ment be senki az �pol� szem�lyzeten k�v�l. „Csak” Zaraki tette sz�n�t, mutogatva a bek�t�z�tt kez�t a legt�bbsz�r neki h�tat ford�tva alv� Mirainak.

- �bredj, te! Van egy aj�nlatom a sz�modra! - t�rte a l�nyra az ajt�t k�t nap alatt harmadj�ra.

Mirai megfordult �s hunyorogva kinyitotta a szem�t. A k�t �r f�l�jultan fetrengett a h�tt�rben, m�r amit a vend�gt�l l�tott �s az el�zetes hangok alapj�n felt�telezett.

- Mi�rt zaklat m�r megint, hogy le kellett �tnie �ket a kulcs�rt? Pusziljam meg a kez�t? - vette �t a kapit�ny laza st�lus�t - Ha ez�rt j�tt, �r�lhetek, hogy nem a nyak�ba haraptam.

- Nem rossz �tlet… - vigyorodott el Kenpachi, mint egy perverz, mire a l�ny sz� szerint els�t�t�lt - De �n nem vagyok Kyouraku, hogy itt fl�rt�lgessek…

- Pedig azt teszi. - sz�jalt Mirai, de m�ris megb�nta �s a biztons�g kedv��rt h�tr�bb �lt az �gyon.

- Ne fant�zi�lj! M�s �gyben kereslek! - borult el egy pillanatra Zaraki is - Az a h�r j�rja, hogy sz�m�zetni akarod magad. Mi lenne, ha osztagot v�ltan�l helyette?

Mirai nem hitte volna, hogy b�rki is marasztaln�.

- Elb�rjuk mi viselni egym�st, kapit�ny?

- Persze! Amint el�g er�s leszel, �gyis j�ssz hozz�nk k�nyszermel�zni. A l�leker�d ugyan legyeng�lt, de majd visszat�r.

- Most… meglepett. - hebegte a l�ny - �n csak Unohana kapit�nynak eml�tettem, hogy jobb lenne, ha ism�t t�vozn�k. Ez�ttal �r�kre. Mi�rt terjesztette el? - k�rdezte kiss� bossz�san.

- Szerintem az�rt, hogy valaki lebesz�ljen, mert t�nyleg baroms�g! - cs�rgette meg a kulcsokat Zaraki - Fenn a hegyen az kiab�ltad, hogy nem akarsz Kuchikihez menni… adva az ok, hogy ne maradj a 6. osztagn�l. �gy kid�h�ngi mag�t, mint m�g soha �s boldogan al��rja az osztagv�lt�st igazol� lapodat. Meg hov� van le�rva, hogy egy helyen kell lec�vekelned? Tetszik a harchoz val� viszonyod, az er�d, az elsz�nts�god, �s ha kell, iszony� d�h�s �s �h�m… fl�gos vagy. Egysz�val b�rlak. Fontold meg a v�lt�st, miel�tt ism�t belevetn�d magad az unalmas emberi vil�gba.

- I… igen, megfontolom, mert nem k�v�natos szem�ly vagyok Kuchiki�kn�l. De tudom, hogy a hadnagya nem szeret osztozkodni mag�n. - mosolyodott el Mirai.

- Yachiru lehet f�lt�keny lesz, de �gy amortiz�lja a f�rfiakat engem is bele�rtve, hogy nem �rt egy kis sz�net. Kedvel t�ged, mert azt mondta, sz�vesen ugr�k�telezne az ostoroddal, sz�val nehogy egy kisl�ny tartson vissza! - „fenyegette” meg.

- M�r visszakapta. Azt �zeni, kicsin�l. L�tod, t�rt karokkal v�runk!

Igen, ez a 11. osztag: fanatizmus, bossz� nem kiz�rt.

- �g�rem, ma m�r nem zargatlak. - l�pett ki Zaraki a cell�b�l - Neked kell d�nteni.

Visszaz�rta a l�nyt, a kulcsokat pedig a magukhoz t�r� �r�k mell� dobta.

- Hogy lenne-e �rtelme ez�rt maradni, m�g nem tudom. - gondolta Mirai.

T�l nagy v�lt�s lenne egy �j osztag. A hatodik �s a m�sodik k�z�tt kisebb a szakad�k, mint a hatodik �s a tizenegyedik k�z�tt.

Elj�tt, aminek el kellett j�nnie: a fogs�g �t�dik napj�n megjelent Renji. Nem k�sz�nt, nem v�gott bomlott k�pet, s egy�ltal�n nem l�tszott haragosnak. T�r�k�l�sben le�lt a r�csok el� �s mindk�t kez�vel megt�masztotta az �ll�t. Az �ppen fel�l� Mirait n�zte, szemeivel jelezve neki, hogy nem tud megsz�lalni. Az a baj, hogy Mirai sem. Viszont ha senki sem t�ri meg a csendet…

- J�l vagy? - �rkezett a k�rd�s k�t perc m�lva az alig cincog� Mirait�l.

- Jobban. De te �s Rukia tutira nem! Mi�rt vesztetek �ssze? - d�bbentette meg a l�nyt a f�lig kiab�l� st�lus�val - Felesleges k�rd�s… tudom.

Mirai kettej�kr�l akart besz�lni, nem a Ruki�s balh�r�l.

- Ha tudod, akkor hagyjuk. - markolta meg a r�csokat a k�zelebb mer�szked� Mirai.

- Nehogy megint bocs�natot k�rj t�lem! - n�zett Renji a szem�be - Mondj valami �jat.

Mirai �sszerezzent, de nyugalmat er�ltetett mag�ra.

- �n feln�zek, r�d Renji! - mondta olyan hangosan �s �szint�n, hogy m�g az �r�k is odafigyeltek.

A v�r�s haj� �nbizalma mostan�ban igencsak m�lyre s�llyedt: Ichigo �s Byakuya legy�zte, nem tudta kiszabad�tani Ruki�t, Mirai megmentette, azt�n kiszeretett bel�le. Egyetlen j� dolog, hogy val�sz�n�leg megtarthatja a hadnagyi c�m�t, mert Byakuya m�g nem pender�tette ki.

- Feln�zel r�m? - d�bbent le.

Itt az �jabb pozit�vum. Ugyan Mirai is beler�gott, de most azon volt, hogy j�v�tegye �s szerencs�re Renji hitt neki.

- Nem eml�kszel, te volt�l az els� �s sok�ig az egyed�li 6. osztagos, akit kedveltem. �, h�nyszor vittelek haza r�szegen… - mosolygott - Nagyon szerettelek, de a titkos szerz�d�s miatt nem k�zeledhettem fel�d.

- Vil�gos. - szedte le Renji Mirai ujjait a r�csokr�l.

Elakadtak. Csak �ltek k�z a k�zben �s tudt�k, hogy semmi sem lehet olyan, mint r�gen. Egy bar�ts�g, vagy pontosabban, t�bb mint bar�ts�g futott z�tonyra. K�rd�s az, hogy a darabokb�l mit tudnak megmenteni.

- Mi lesz veletek, Mirai?

- Ap�m t�rgyal vele, de enn�l t�bbet nem tudok. Nem akarok hozz� menni �s k�sz. - felelte komoran �s elengedte Renji kez�t.

- Rukia megpr�b�lta telibesz�lni a fej�t, de csak azt �rte el, hogy Byakuya kitiltotta a k�rh�zb�l. Szeretn�m, ha tudn�d, �n a te p�rtodon �llok.

- K�sz�n�m. Engem r�videbb ideje ismersz, mint Ruki�t �s engem v�desz… t�nyleg k�sz�n�m. Meg sem �rdemlem! - s�hajtott f�jdalmasan Mirai.

- D�hrohamot kapt�l… de kit �rdekel, hogy kimondtad? Jobb, hogy most der�lt ki. �gysem m�k�d�tt volna k�zt�nk. - s�hajtott Renji is - Milyen sz�rny�, hogy gyorsan terjednek a pletyk�k, nem igaz? Mi ez az �nk�ntes sz�m�zet�s vagy osztagv�lt�s?

Mirai nyelt egy nagyot. Val�ban gyorsabban terjedtek a h�rek, mint a modern vil�gban.

- Hm? Vissza akarsz menni Urah�r�khoz? - k�rdezte Renji - Ne m�r! Vagy ha maradsz, akkor �tm�sz a 11. osztaghoz, j�l mondom?

- Olyasmi. - er�s�tette meg Mirai sz�kszav�an vakargatva a tark�j�t.

- Tegnap Zaraki �s a hadnagya r�r�gta az ajt�t Byakuy�ra �s arr�l hablatyoltak, hogy �rja al� az �thelyez�sed. Nem tudom, mennyire v�ratlan a m�ltkori ut�n, de a kapit�nyunk nem egyezett bele.

- Tess�k? - d�bbent le Mirai.

Ekkor Unohana �s Zaraki l�pett be a b�rt�nbe, megszak�tva, hogy Mirai v�laszt kapjon. Renji fel�llt a f�ldr�l �s f�lre h�z�dott.

- Szabad vagy, Mirai! - nyitotta ki Unohana a cell�t - Mostant�l tizenegy h�tig Zaraki kapit�ny osztag�� vagy.

- Szia! - integetett neki Yachiru a kapit�nya v�ll�r�l.

Mirai visszaintegetett, de hamar lefagyott az arc�r�l a der�, mert j�tt k�t �r �s megbilincselt�k a kez�t.

- Mi�rt bilincselik meg? - k�rdezte Renji, mik�zben kivett valami �sszehajtott cetlit a hakam�j�b�l - Azt hittem, k�nyszer n�lk�l viszik el!

- Ne agg�djon, Abarai hadnagy. - vette el Unohana a pap�rt, de nem olvasott bele - Menjen el�re �s sz�ljon Kuchiki kapit�nynak, hogy hamarosan odaviszik a l�nyt.

- M�ris.

- Te tudt�l err�l, Renji? - k�rdezte Mirai semmit sem �rtve - Nem! Ne vigyenek oda!

- Sz�nd�kosan nem eml�tettem. Ne haragudj.

- Te kis aljas… - k�ld�tt neki Mirai egy finom bok�n r�g�st, ami be is tal�lt.

Renji t�vozott, Mirait pedig el�bb elvitt�k a f�kapit�nyhoz, hogy eligaz�t�st kapjon, hogy pontosan mit kell tennie a 11. osztagn�l. Ha Zaraki jel�ln� ki a feladatait, biztos csak egy fal�d�ban t�vozna a munka letelt�vel.

Unohana el�re k�ldte Byakuya k�rv�ny�t a f�kapit�nyhoz, aki majd kiesett a szem�n olvas�s k�zben. F�leg azon a r�szen, amire megk�rt�k, hogy ne eml�tse meg.

- J�jjenek! - sz�l�totta a v�rakoz� helyis�gben �cs�rg�ket egy hivatalnok.

�l�helyzetbe nyomt�k a m�g mindig megbilincselt Mirait �s hallgatt�k Yamamot�t.

- �dv�zletem! Az el�bb kapott k�rv�nyt meger�s�tem: Setsu Mirai az �desapja �s Kuchiki kapit�ny k�z�s k�r�s�re nem v�lthat osztagot �s nem vonulhat �nk�ntes sz�m�zet�sbe.

- Micsoda? - akadt ki Mirai �s Zaraki egyszerre.

- Mit akarnak velem? Tudtam, hogy Yama- tata szenilis! � a f�n�k, nem m�s. - esett k�ts�gbe a l�ny.

Yamamoto nem mondott el mindent, csak azt, amire a lev�l felhatalmazta. Unohana tartott att�l, hogy Mirai neheztelni fog r�, ami�rt el�rulta Byakuy�nak a terveit.

- Sensei… nem tarthatnak itt!

- De igen. �sszefoglalva, a b�ntet�sed letelt�ig nem hozhatsz �n�ll� d�nt�seket.

- M�r feln�tt vagyok �s nem �r�lt, hogy gy�ms�g al� helyezzenek! - tiltakozott Mirai.

- K�zbesz�lhatok? - k�rdezte Zaraki.

- Tess�k. - adta meg a sz�t a f�kapit�ny.

- Ha Kuchiki kiakadt azon, amit Mirai a feles�g�r�l mondott, pedig csak a tapsvihar hi�nyzott a „szeretlek” ut�n, nem tartom logikusnak, hogy lek�sse. Setsu Haru is el�g �nz�, hogy ebbe belement.

- Kapit�ny! Nincs le�rva ide, hogy felbontj�k a szerz�d�st. - lobogtatta Yamamoto a pap�rt.

- Nem lesz h�zass�g! - pr�b�lt felkelni Mirai, de a mellette �l� �r�k megakad�lyozt�k.

- Ez nem az �n dolgom! Elmondom, mi lehet a feladatod a 11. osztagn�l: f�z�s, utca- �s sz�ll�ssepr�s, j�t�k Kusajishi hadnaggyal, edz�teremben fel�gyelni a b�k�s harcot, �s ha Zaraki kapit�ny �gy d�nt, akkor pap�rmunka. - ismertette az 1. osztag kapit�nya.

- �rtettem. - mondta Mirai, mert nem tehetett m�st.

Enn�l rosszabb m�r �gysem t�rt�nhet, minthogy er�szakkal itt marasztalj�k.

- �g�rem, nem sz�vatjuk nagyon… vagy agyon. Haha, m�g sosem volt nemes takar�t�n�nk! - nevetett Zaraki - M�r ma este n�lunk alszol!

- Mi lesz a fegyvereimmel?

- P�r nap m�lva visszakapod, de csak edz�sre haszn�lhatod �ket. - mondta Yamamoto.

- J�, k�sz�n�m. - mondta kiss� flegm�n.

T�vozhattak. A k�t �r karon fogta Mirait �s kivezett�k az �p�letb�l. Unohana �s Zaraki visszament a saj�t osztag�ba.

- K�rem, ne vigyenek oda… - k�ny�rg�tt Mirai, s alig b�rta visszatartani a k�nnyeit.

T�bbet nem s�rhat miatta!

Renji visszament a l�badoz� Byakuy�hoz. Tudt�k, hogy Mirai b�rmelyik percben meg�rkezhet. A nyakig bek�t�z�tt, megkopott f�ny� Byakuy�n l�tszott, hogy fesz�lten v�rt.

- Renji. - sz�l�totta meg a k�zel�ben farigcs�l� v�r�st - Mi�rt vagy itt?

- Hm? Mert a hadnagya vagyok. - felelte kiss� tartva t�le.

- Most biztos arra gondolsz, hogy mi�rt vagyok m�g �letben.

Ezt a pesszimizmust, csoda, hogy nem ugrik ki mindj�rt az ablakon…

- Term�szetesen nem. Ha meghalt volna, ki �szt�n�zne, hogy er�sebb� v�ljak?

Byakuya nem sz�lt, csak �lt, mint akit �gyhoz szegeztek.

- Kapit�ny, �n…

De Renji nem b�rta befejezni, mert trappol�st hallottak az ablak al�l, s a gy�ny�r� k�k eget Ichigo narancs feje takarta el:

- RENJI! - �v�lt�tt be �gy, hogy majd lerep�lt Byakuya haja.

- Dugulj m�r el! - m�szott bele Ichigo arc�ba szeg�ny Byakuy�n kereszt�l - Mi az �rd�g�t akarsz itt? �ppen valami nagyon men�t akartam mondani, a fen�be is!

- �… � bocsi. - makogta Ichigo �s k�nyelmesen lek�ny�k�lt az ablakp�rk�nyra - Egy�bk�nt, nem tudod, hov� ment Rukia?

- Mi? T�rt�nt valami Ruki�val? - k�rdezte Renji - Itt nincs, mert a kapit�ny kitiltotta.

- �h, ha nem tudod, akkor mindegy. - mondta Ichigo, mire Orihime is bekukkantott a szob�ba.

- Mi a helyzet, itt van Rukia?

- Nincs! - mondta Renji neki is - Mindj�rt behozz�k Mirait, Rukia meg nem lehet itt.

- Hogy m�szt�l… - k�rdezte volna Ichigo Oruhim�t�l - H�t, j�. Sajn�lom, Renji, Byakuya, most menn�nk kell.

- Eln�z�st a zavar�s�rt, Renji �s Byakuya- san. - k�sz�nt el a l�ny �s leugrottak a kb. harmadik emeleti az ablakb�l.

- Mi van ezekkel? - k�rdezte Renji, majd a becs�let�ben megs�rtett Byakuy�ra n�zett - Mi a baj, kapit�ny?

- Semmi… - tette a nyak�ra a kez�t a k�lt�i k�rd�st �zlelgetve - Csak… az az ember… ugye nem akar tov�bbra is a keresztnevemen h�vni?

- �… nem tudom.

Renji szeme az asztalon hever� kupac hamura t�vedt:

- T�zeskedett, kapit�ny? Sz�ljak egy takar�t�nak?

- Nem kell. Ez is r�sze a d�szletnek. - fogalmazott sejtelmesen Byakuya.

- Ha �n mondja…

Kopogtak. Egyform�n kapt�k az ajt� ir�ny�ba a fej�ket �s egyform�n v�rt�k, hogy kiny�ljon. El�sz�r csak egy �r j�tt be.

- M�lys�gesen eln�z�st k�rek, hogy megszak�tom a besz�lget�st, de meghoztuk Setsu Mirait. - hajolt meg.

- Rendben.

Mindk�t �r bevezette a megbilincselt �s most m�r bek�t�tt szem� l�nyt, aki felk�sz�lt az �jabb fejmos�sra.

- K�zelebb. - utas�totta Byakuya.

Renji �tadta azt a sz�ket, amin az el�bb m�g � �lt. Mirai vakon kitapogatta �s helyet foglalt.

- Vegy�k le r�la a kend�t �s a bilincset.

- Kapit�ny, az �n biztons�ga �rdek�ben tett�k r�.

- Levenni �s mindenki m�snak kifel�.

- Igenis. - mondta Renji �s kitess�kelte az �r�ket.

Mirai megmozgatta a szabadd� v�lt csukl�it, de addig nem n�zett fel, m�g Renji �s az �r�k nem mentek ki a szob�b�l, s azut�n is csak a szemk�zti falat n�zt�k.